Az Országgyűlés kedden megszavazta a műhús előállításának és forgalomba hozatalának teljes körű betiltását. A döntés értelmében hazánkban tilos lesz minden olyan termék gyártása és árusítása, amely állati sejtekből vagy szövetekből, laboratóriumi körülmények között készül, kivéve az orvosi és állatgyógyászati célú felhasználást.
A törvény 140 igen, 10 nem szavazattal és 18 tartózkodás mellett ment át.
Mit érint a tilalom, és mit nem?
A jogszabály kizárólag a laborhúst tiltja, vagyis az élő szervezeten kívül előállított, állati eredetű sejtekből növesztett termékeket. Nem vonatkozik a növényi alapú húspótlókra, amelyek továbbra is szabadon gyárthatók és árusíthatók – írja a Telex.
A tilalom ötlete még tavaly nyáron került elő, ám hónapokig nem történt előrelépés. Végül idén márciusban Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Nagy István agrárminiszter közösen nyújtották be a törvényjavaslatot.
Kormány: a műhús veszélyes, bizonytalan és a hagyományokra is fenyegetést jelent
Az Agrárminisztérium évek óta hangsúlyozza, hogy a laborhús „számos kérdést és aggályt vet fel”, és szerintük feltételezhetően nem biztonságos. Emellett arra is hivatkoznak, hogy az alternatív technológia nagy ökológiai lábnyommal jár, sőt – állításuk szerint – növeli a társadalmi egyenlőtlenségeket.
Nagy István agrárminiszter ennél is tovább ment: szerinte a szintetikus hús „felbontaná hagyományainkat és kultúránkat”, ami gyökértelenséghez és beláthatatlan következményekhez vezethet (bár feltételezzük, hogy egyébként sem lett volna kötelező mindenkinek műhúst fogyasztani; aki az állati húst részesíti előnyben, mindig lehetősége lesz azt fogyasztani, függetlenül attól, hogy másoknál mi kerül az asztalra).
A 2024-es évértékelőjében Orbán Viktor is kitért a témára, amikor azt mondta: Brüsszel „műhúst és GMO-s húsokat akar a magyarokra erőltetni” a friss hazai termékek helyett.
A támogatók szerint épp a jövőt szolgálná
A műhús hívei ezzel szemben úgy látják, hogy a laboratóriumi húselőállítás:
- érdemben csökkentheti a mezőgazdaság környezetterhelését,
- fenntarthatóbb megoldást kínálhat a jövő élelmezési válságára,
- véget vethet az állatok nagyipari tartásának és levágásának.
A technológia nemzetközi szinten is fejlődik: Szingapúr 2020-ban engedélyezte az első műhúskészítményt, majd 2023-ban az amerikai FDA két cég – az Eat Just és az Upside Foods – termékeiről állapította meg, hogy fogyasztásuk biztonságos, és nem különbözik a hagyományos csirkehústól.
Ennek ellenére a laborhús ma még csak néhány étteremben érhető el Washingtonban, San Franciscóban és Szingapúrban.
Olaszország volt az első az EU-ban – látványos politikai vitával
Magyarország a második uniós ország, amely betiltotta a műhúst. Olaszország 2023 novemberében már nemet mondott a tenyésztett hús gyártására és kereskedésére. Az olasz döntést heves utcai demonstrációk kísérték: a Coldiretti kistermelői szövetség és a +Europa párt egymással szemben tüntetett, a vita pedig annyira elmérgesedett, hogy a rendőrségnek is közbe kellett avatkoznia.
Olaszországban az élelmiszerek a nemzeti identitás kiemelten fontos részét képezik, a tilalom támogatói ezért elsősorban a kulturális és minőségi hagyományok védelmére hivatkoztak.
Magyarországon széles politikai támogatást kapott a tilalom
A mostani magyar szavazáson a Fidesz–KDNP mellett a Jobbik, a Mi Hazánk, a Párbeszéd képviselői és három korábbi LMP-s politikus is támogatta a betiltást.
A jogszabály a világ egyik legszigorúbb szabályozása a műhússal kapcsolatban, és a következő években komoly vitákat indíthat el az élelmiszeripar jövőjéről, hazai és nemzetközi szinten egyaránt.
Korábbi cikkünk a témában:
Forrás: