Flores szigete évtizedek óta a tudomány egyik legnagyobb rejtélyét őrzi: lehet, hogy a floresi ember, a hobbitként is emlegetett apró emberfaj nem is halt ki teljesen. Gregory Forth antropológus több mint negyven éve gyűjti a bizonyítékokat – és a helyiek beszámolói alapján elképzelhető, hogy a dzsungelek mélyén még ma is élnek ezek a rendkívül apró termetű, majomszerű humanoidok.
Az Indonéziában található Flores szigete már régóta különleges helyszín a régészeti és antropológiai kutatások vonatkozásában. A tudományos közösség szerint a rendkívül apró termetű, Homo floresiensis nevű emberelőd nagyjából 50 000 évvel ezelőtt élt itt, ám valószínűleg rég kihalt. Gregory Forth antropológus azonban úgy véli, hogy a faj egy kis populációja talán ma is életben lehet, és tovább élhet a sziget dzsungeleiben, írja a Popular Mechanics.
Ma is élhetnek hobbitok Flores szigetén?
Forth már közel négy évtizede tanulmányozza ezt a rejtélyes fajt, melyet sokan A Gyűrűk Ura-sorozat hobbitjaihoz hasonlítanak. Kutatásait pedig még az Oxfordi Egyetemen kezdte, majd az kanadai Alberta Egyetemen folytatta.
Több évtizeden át végzett kutatómunkáját a 2022-ben megjelent Between Ape and Human: An Anthropologist on the Trail of a Hidden Hominoid című könyvében foglalta össze, és a The Debrief magazinnak adott interjújában részletesen beszélt tapasztalatairól.
A professzort különösen a helyiek által emlegetett lai ho’a érdekelte, egy kistermetű humanoid, amelyet a Nage és Lio közösségek szerint még ma is megtalálható a környéken. A törzsek beszámolói alapján ezek a lények ugyan egyenesen járnak, de szőrösebbek az embereknél és határozottan majomszerű arcvonásokkal rendelkeznek.
Forth arról is beszámolt, hogy az említett törzsek néhány tagja saját elmondása szerint találkoztak a dzsungelben floresi emberekkel.
Rendkívül apró lehetett a floresi ember
A professzor számára különösen meglepő volt, amikor 2003-ban olyan fosszíliák kerültek elő, amelyek teljes mértékben megfeleltek a floresi ember korábbi leírásainak. A paleoantropológusok rekonstrukciói szinte pontosan visszaadták azt, amit a helyiek már egy évvel korábban is elmeséltek neki.
A maradványok alapján a floresi ember maximum 106 centiméter magas lehetett, mely leginkább a sziget körülményeihez való alkalmazkodást szolgálta. A szigettörpeségnek is nevezett jelenség viszont nem csak a Homo floresisensis esetében volt jellemző, az évmilliók során ugyanis számos olyan emlős élt Flores szigetén, melyek a megszokottól jóval kisebb termetűek voltak. Ilyen volt például a törpeelefánt, melyre a hobbitok vadásztak.
A Nature beszámolója szerint 2024-ben egy olyan floresi barlangot sikerült feltárni, mely további maradványokat rejtett, közülük pedig különösen meglepőnek bizonyult egy felnőtt felkarcsont, mely a floresi ember egy eddigieknél is alacsonyabb, maximum 100 centiméter magas egyedétől származhatott.
Ez a felkarcsont bizonyult a valaha talált legkisebbnek az emberi fosszíliák leletanyaga közül, és valószínűleg a faj egy régebbi variánsának maradványa lehet.
Az agytérfogat és a fogak mérete összefügg
A Homo floresiensis agyának mérete viszonylag kicsi volt, fogai viszont meglepően nagyok, ami érdekes lehet abból a szempontból, hogy az evolúció során a fogak és az agy méretének változása között kapcsolat áll fenn, írja a ScienceAlert.
Arányosan kisebbek lettek ugyanis a bölcsességfogak azzal párhuzamosan, ahogyan az agy térfogata nagyobbá vált. Ám a Homo floresiensis esetében mindkettő igen kicsinek bizonyult, a tudósok szerint pedig az idegrendszer központi szervének növekedése a gyermekkor korai szakaszában lassulhatott le.
A mai ember legközelebbi rokonai lehetnek
Mivel ekkor elég kevés leletre bukkantak a kutatók, sokáig homály fedte ennek az emberelődnek az eredetét, és a Homo erectus, illetve egy sokkal ősibb humán faj leszármazottainak gondolták őket, ám mai álláspont szerint a Homo sapienshez állnak a legközelebb.
Forth könyve szerint ezek a majomszerű emberek legalább a modern kor kezdetéig fennmaradhattak, de a professzor úgy gondolja, hogy a hitelesnek tűnő beszámolók arra utalnak, akár ma is élhet egy kis csoport belőlük.
Ez is érdekes lehet:
- Döbbenet: óriásira nőtt, 90 ezer éves ősembert találtak Afrikában
- Végre megoldódhat a „diótörő ember” 1,5 millió éves rejtélye
Forrás: