Egy elképesztő lelettel oldódott meg a névtelen egyiptomi gránitkoporsó titka
Egyiptomban a taniszi sírkamrában évtizedek óta állt egy névtelen gránitkoporsó, és senki sem tudta, ki nyugodhatott benne. A legutóbbi feltárások során előkerült leletek most végre fényt derítettek a rejtélyre.
Új titkok tárulnak fel Egyiptom egyik királyi városában
Tanisz, a XXII. dinasztia északi fővárosa volt, és az időszak viszonylag kevéssé ismert, mégis fontos fejezete az ókori Egyiptom történetének. Ezzel együtt Tanisz már régóta a régészek kedvenc kutatási helyszíne. A város királyi nekropolisza rengeteg titkot őriz, de talán semmi sem volt olyan zavarba ejtő, mint egy névtelen, hatalmas gránitkoporsó, amely évtizedek óta állt a sírkamrában. Senki nem tudta, kihez tartozhat, és mi lehetett benne.
Mindez megváltozott, amikor egy francia–egyiptomi régészcsoport II. Oszorkon sírkamrájának északi részének alapos tisztítását végezte. A sár és iszap alatt 225 apró szobrocskára, úgynevezett uséptire bukkantak– mind egy helyen, az eredeti elrendezés szerint.
Ezek a kis figurák az ókori egyiptomiak szerint a túlvilágon segítették a fáraót: elvégezték helyette a munkát, amikor az istenek erre parancsot adtak. És ami az évtizedes rejtélytt megoldotta az volt, hogy több uséptin is III. Sesonk fáraó neve volt látható. Ez egyértelművé tette, hogy a névtelen koporsó valójában hozzá tartozott.
Mohamed Ismail Khaled, az Egyiptomi Régészeti Legfelsőbb Tanács főtitkára mérföldkőnek nevezte a felfedezést, és hangsúlyozta, hogy a taniszi ásatásokon az 1940-es évek óta nem került elő ehhez fogható jelentőségű lelet.
Most azon dolgoznak a szakemberek, hogy kiderítsék, valóban II. Oszorkon sírkamrájában helyezték-e örök nyugalomra a fáraót, vagy csak a mellékletei kerültek át ide később, feltehetően a fosztogatók elől menekítve.
- Hatalmasat robbant Győr felett a meteor: akár fél kilós, értékes darabok is lehetnek a város mellett
III. Sesonk – közel négy évtizedig meghatározó uralkodója a deltavidéken
III. Sesonk a XXII. dinasztia egyik legjelentősebb fáraója volt, aki nagyjából négy évtizeden át irányította a Nílus deltájának kulcsfontosságú területeit. Uralma i. e. 837 körül kezdődhetett, de a pontos évszámokról máig folyik a vita. A korszak politikai megosztottsága miatt hatalma elsősorban Alsó-Egyiptom északi régióira terjedt ki, ahol Tanisz központi szerepet játszott.
Hosszú uralkodása alatt igyekezett megerősíteni hatalmát, és jelentős építkezéseket indított Taniszban. Temetkezése és mellékletei – köztük a most előkerült 225 usépti – jól mutatják, milyen gondosan készítették elő a fáraó túlvilági útját.
A felirat nélküli gránitkoporsó most már azonosítható, de továbbra is kérdéses, hogy III. Sesonk közvetlenül feltételezett apja II. Oszorkon sírjába került-e, vagy a tárgyakat később helyezték át, hogy megvédjék őket a sírrablásoktól.
Tanisz még mindig tele van titkokkal
A mostani felfedezés egy nagyobb, hosszú távú projekt része Tanisz királysírjainak megóvására. A régészek egy új védőfedést készülnek elhelyezni a sírkamrák fölé, csökkentik a falakat roncsoló sók jelenlétét, és megtisztítják a felszíni és mélyebb építészeti elemeket. Mindez az 1929 óta tartó francia–egyiptomi együttműködés újabb állomása – ugyanannak a kitartó munkának a folytatása, amely végül III. Sesonk uséptijeinek előkerüléséhez és a névtelen gránitkoporsó azonosításához is elvezetett.
A kutatók szerint azonban ez még csak a kezdet. A frissen feltárt, eddig ismeretlen feliratok további támpontot adnak ahhoz, hogyan alakították és használták újra a királysírokat ebben a korszakban. A szakemberek úgy látják, hogy Tanisz még mindig számos rejtett részletet őriz, ezért a feltárások és a restaurálás folytatása elengedhetetlen, ha meg akarják érteni az egyik legfontosabb egyiptomi királyközpont valódi történetét.
Forrás: