Magyarország egyedüliként nem támogatta az EU új védelmi programját
Hétfőn az európai uniós kormányok elfogadták az Európai Védelmi Ipari Programot , amely a tagállamok közös hadiipari fejlesztését, beszerzéseit és technológiai együttműködését célozza.
Az Európai Tanács jóváhagyta az Európai Védelmi Ipari Programot (EDIP), amely az Unió védelmi felkészültségének erősítését és a hadiipari technológiai szektor versenyképességének növelését célozza. Az elfogadás lezárja a jogi folyamatot, így a program mostantól megvalósítható.
A 2025 és 2027 közötti időszakra 1,5 milliárd eurós támogatást biztosít az EDIP, ebből 300 millió eurót Ukrajna védelmi iparának modernizálására és európai rendszerbe való integrálására fordítanának.
Európa ezzel saját védelmi kapacitásait igyekszik megerősíteni, és hosszabb távon kevésbé függni külső fegyverszállítóktól, különösen az Egyesült Államoktól. A magyar kormány azonban fenntartásokkal fogadta a programot, ezért egyedüliként tartózkodott a szavazáson.
A háború kijózanító pofon volt Európának
Amióta kitört a háború, Európa számára világossá vált, hogy a békeévek alatt visszafogott hadiipar nem tud egyik napról a másikra alkalmazkodni egy elhúzódó konfliktus igényeihez.
A lőszer- és fegyverkészletek gyors ütemben fogynak, az utánpótlás sok helyen csak komoly ipari bővítéssel biztosítható, ráadásul a tagállamok több esetben amerikai vagy más külső beszállítóktól voltak kénytelenek rendelni. Az EDIP erre a helyzetre reagálva erősítené meg az európai gyártást, és csökkentené a kiszolgáltatottságot.
• Közös beszerzések indulhatnak legalább három ország részvételével
• Gyártásbővítési és fejlesztési projektek kaphatnak támogatást
• Közös európai hadiipari „zászlóshajó-projektek” indulhatnak
• Külön keret jut Ukrajna védelmi iparának modernizálására
A csomagban 300 millió euró kifejezetten Ukrajnát támogatja, hogy hosszú távon integrálódjon az európai hadiipari rendszerbe.
Magyarország tartózkodása az EU védelmi programjánál
A döntést huszonhat ország támogatta, egyedül Magyarország tartózkodott. A tartózkodás nem vétó, nem akasztja meg a programot, de jelzi a politikai távolságtartást. Ez azért meglepő, mert a magyar kormány évek óta erősíti a hazai fegyver- és haditechnikai gyártást: Zalaegerszegen Lynx gyártósor működik, Várpalotán lőszergyár épül, a magyar hadiipar részben újraéledt. Eddig úgy tűnt, Budapest szeretne regionális szereplővé válni.
Most mégis úgy fest, hogy miközben Európa egy új szakaszba lép, Magyarország még a kapuban toporog.
A magyar kormány politikai távolságtartását az EDIP-től Orbán Viktor saját Facebook-oldalán is érzékeltette, jelezve, hogy a programot potenciálisan a háborúba való belépés előjelének tekinti, különösen az ukrán uniós integráció fényében.
„Sötét fellegek gyülekeznek Európa egén. Brüsszel háborúra készül Oroszországgal (…)Egy harcban álló Ukrajna uniós felvétele azonnali kötelezettséget jelentene a tagállamoknak a háborúban való részvételre. Mindez azt jelenti, hogy a jövő évi lehet az utolsó magyar választás, amikor még valóban dönthetünk a háború és béke kérdésében.” – írta a miniszterelnök.
Ugyanakkor a SAFE-hitel révén Magyarország jelentős uniós forrást igényelt, amelyet védelmi beruházásokra, fegyverbeszerzésekre és hadiipari fejlesztésekre fordíthat. Összességében érdekes kontraszt rajzolódik ki: politikailag Magyarország tartózkodik az EU közös hadiipari programjától, de közben a SAFE-hitel útján mégis fontos uniós források érkezhetnek magyar hadiipari projektekre.
A védelmi program végrehajtása a szokásos uniós jogalkotási és adminisztratív eljárásokon keresztül zajlik, és a megállításához legalább négy tagállam vétója lenne szükséges, így Magyarország tartózkodása nem akadályozza a program zavartalan folytatását.
Ez is érdekelhet:
- Hogyan lehetséges ez? Külföldi kézbe kerülhet egy fél magyar vármegye
- Egyre népszerűbb az állampapír: Így válassz futamidő és hozam között 2026-ban, ha óriási nyereséget szeretnél
Forrás: