Nemsokára teljesen eltűnik egy ország: megérkeztek a fogadóországba az első menekültek
Ausztráliába érkeztek Tuvalu első klímamenekültjei, akik a Csendes-óceán egyik legveszélyeztetettebb szigetországából kényszerülnek elvándorolni a gyorsuló tengerszint-emelkedés miatt. A mintegy 11 ezres lakosságú Tuvaluban már több mint a lakosság harmada igényelt klímavízumot az Ausztráliával még 2023-ban megkötött megállapodás alapján – írja a Reuters. A vízumkeret azonban szigorú: évente csak 280 fő települhet át, hogy elkerüljék a kis ország teljes elnéptelenedését.
Süllyedő szigetek, fogytán az idő
Tuvalu kilenc alacsonyan fekvő korallatollból áll Ausztrália és Hawaii között. Fő atollján, Funafutin a föld sok helyen alig szélesebb az útnál; a családok nádtetős házakban élnek, a gyerekek pedig helyhiány miatt a repülőtéri kifutópályán játszanak. A helyzet drámai: a NASA kutatói szerint 2050-re a napi árapály Funafuti felét rendszeresen elönti majd. A lakosság 60 százaléka alig húsz méter széles földsávon él.
A jelenlegi előrejelzések egyméteres tengerszint-emelkedéssel számolnak, de a legrosszabb forgatókönyv szerint ennek akár a duplája is bekövetkezhet. Ennek köszönhetően a fősziget kilencven százaléka víz alá kerülne, gyakorlatilag lakhatatlanná téve Tuvalut. A klímaválságot okozó magas üvegházhatásúgáz-kibocsátás miatt a vízszint-emelkedés akár évezredekig folytatódhat.
“Méltóságteljes mobilitás” – így segítene Ausztrália a kis országon
Az elsőként áttelepülő tuvaluiak között van a szigetország első női targoncavezetője, egy fogorvos, valamint egy lelkész, aki több ezer kilométerrel arrébb is folytatni szeretné közössége lelki gondozását.
A klímavízumot Ausztrália külügyminisztere, Penny Wong „méltóságteljes mobilitási lehetőségnek” nevezte: a program célja, hogy a tuvaluiak biztonságban élhessenek, tanulhassanak és dolgozhassanak, miközben a klímaválság egyre súlyosabban érinti hazájukat. A kormány Melbourne-ben, Adelaide-ben és Queenslandben hoz létre támogató szolgáltatásokat a letelepedő családok számára.
A Funafutiról származó Manipua Puafolau alig két hete érkezett Ausztráliába. A fiatal lelkész a dél-ausztráliai Naracoorte településen telepszik le, ahol már több száz csendes-óceáni szigetlakó dolgozik mezőgazdasági és feldolgozóipari munkakörökben. „A költözés nem csupán fizikai és gazdasági szükségszerűség, hanem lelki vezetést is igényel” – mondta egy ausztrál kormányzati videóban.
Melbourne-be költözik Tuvalu első női targoncavezetője, Kitai Haulapi is, aki a megélhetése biztosítása mellett továbbra is szeretné támogatni otthon maradt családját. A háromgyermekes fogorvos, Masina Matolu a családjával a meleg éghajlatú Darwinba települ, ahol az őslakos közösségekben szeretne dolgozni.
A kultúra, amelynek túl kell élnie a tengert
Feleti Teo tuvalui miniszterelnök nemrég Melbourne külvárosában, Meltonban találkozott a már kint élő, növekvő számú diaszpórával. Hangsúlyozta, hogy a kivándorlók számára kiemelten fontos a kulturális kötelékek fenntartása, azok ápolása akkor is, ha hazájuk egyre inkább a tenger martalékává válik.
Tuvalu számára a kérdés nem csupán politikai vagy gazdasági, hanem létkérdés: a következő évtizedekben dőlhet el, hogy egy ország hogyan tudja megőrizni identitását, amikor a föld, amelyen áll, lassan eltűnik a térképről.
Forrás: