Miért hordott mindenki vastag gyapjúruhát Pompeii pusztulásakor? Új elmélet írhatja át a katasztrófa történetét

Pompeii jobb sorsra érdemes lakói valószínűleg már azelőtt is jól megizzadtak, hogy a Vezúv 79. augusztus 24-én halálos vulkáni törmeléket kezdett okádni.

Valami nem stimmel a pompeii katasztrófa körül

Valamilyen okból kifolyólag ugyanis a helyiek nehéz gyapjú ruhákba öltöztek, ami nemcsak arra utalhat, hogy nem számítottak a vulkán kitörésére, hanem, hogy a katasztrófa valójában nem is azon a napon történt, mint amit ifjabb Plinius jelentett. A történetíró a Nápolyi-öböl túloldaláról látta a kitörést, és ő az egyetlen első kézből származó kommentátorunk a kataklizma kapcsán. Néhány évtizeddel később Tacitusnak – római történetíróból lett politikus – írt levelében a leírta, hogy az első robbanások augusztus 24-én, ebédidő körül történtek, írja az IFLScience.

A hamu alatt talált áldozatok szolgáltak kiindulási pontként

A közeli Pompeiiben az üvegesedés helyett teljesen más folyamatok mentek végbe
Forrás: Wikimedia Commons

Az elkövetkező csaknem két évezredben a Vezúv áldozatai hamu alatt maradtak, testük alakja megőrződött, amiket később gipszöntvények készítéséhez használtak fel, hogy rekonstruálják a katasztrófában elhunytak arcképét. Egy, még szakértői elemzésre váró tanulmányban a kutatók 14 ilyen öntvény vizsgálata során soha nem látott betekintést nyertek a korabeli öltözködésbe. Llorenç Alapont régész elmondta, hogy a lenyomatok vizsgálata alapján megállapították, hogy hogyan öltöztek a pompeiiek a történelem során. „Láthatjuk azt is, hogy milyen típusú ruhát viseltek, és még azt is, hogy milyen azok szövése, amely ebben az esetben vastag. A legtöbb áldozat két ruhadarabot viselt: egy tunikát és egy köpenyt, mindkettő gyapjúból készült.”

A helyiek ruhái sem voltak „különbek”

Pompeii étterem
Forrás: Wikimedia Commons

Mivel a római korban a legtöbb ruha gyapjúból készült, így nem meglepő, hogy Pompeii lakóinak ruhái is ebből készültek. Alapont azonban azt mondja, hogy ezek „nehéz” ruhaneműk voltak, ezért nem volt alkalmas egy forró augusztusi napra. „Nem tudjuk, hogy ezt a ruházatot kifejezetten a vulkánkitörés során keletkező gázok és hő elleni védelemként viselték-e.” Ugyanakkor a kutatók szerint ezeknek a vastag ruháknak a széles körű elterjedése arra utalhat, hogy az esemény egy hideg napon történt.

Érdekes módon a kutatás megállapítja, hogy ugyanolyan típusú ruházatot viseltek azok, akik épületekben haltak meg, mint azok, akik Pompeii utcáin vesztették életüket. Egyelőre azonban nincs erre döntő bizonyíték, és a szerzők nem kérdőjelezik meg közvetlenül a vulkánkitörés elfogadott történelmi dátumát. Az eredmények azonban erősítik a már korábban is felmerült gyanút, hogy az esemény nem augusztusban, hanem abban az évben később történt. Például a Pompeiiben talált szénnel írt graffiti október 17-i dátumot említ, és tekintettel a szénporra, nem valószínű, hogy a firkát több mint egy héttel a kitörés előtt írták, ezért egyes tudósok azt feltételezik, hogy Pompeii valójában 79. október 24-én pusztult el.

További jelek is utalnak rá, hogy a katasztrófa később következett be

A romvárosban talált egyéb leletek – köztük gesztenye, erjesztett bor és a tűzhelyek maradványai – szintén az őszi tevékenységekre utalnak. Jelenleg azonban nincsenek történelmi források, amelyek alátámasztanák ezeket az állításokat, így amíg a kutatók nem találnak konkrét bizonyítékot az ellenkezőjére, addig csak feltételezhetjük, hogy az ókori pompeiiak nyáron vastag gyapjút viseltek.

Forrás:

Leave a Reply

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük