Trumpék megtámadták Venezuelát és elfogták Madurót: hogyan érinti ez Magyarország diplomáciáját? – FRISSÍTÉS: Szijjártó reakciója
Az Egyesült Államok éjszaka katonai műveletet indított Venezuelában, amelynek során Donald Trump elnök bejelentette Nicolás Maduro elnök és felesége, Cilia Adela Flores de Maduro elfogását, akiket az USA területére szállítottak. A Delta Force egységek Caracasban és más kulcsfontosságú helyszíneken hajtottak végre precízen célzott csapásokat, robbanásokkal és gyors akcióval, Madurot pedig különböző bűncselekményekkel – köztük korrupcióval és emberi jogsértésekkel – vádolják. A magyar külügy évek óta aktívan építkezett a Maduro-rezsimmel: hogyan fog most ez megváltozni?
Történelmi háttér
A magyar-venezuelai kapcsolatok gyökerei a 20. század közepére nyúlnak vissza, amikor több tízezer magyar – elsősorban a második világháború és az 1956-os forradalom menekültjei – találtak otthont Venezuelában, ahol a helyi közösség meleg fogadtatásban részesítette őket. A caracasi magyar nagykövetség 1995-ben zárt be költségvetési okokból, de tiszteletbeli konzulátus és aktív közösségi szervezetek, mint a Venezuelai-Magyar Egyesület, folyamatosan ápolták a kulturális és társadalmi szálakat, többek között rendezvényekkel és oktatási programokkal. Ez a diaszpóra-alapú kapcsolódás megalapozta a diplomáciai újraindulást a 2020-as években, amikor Magyarország a szuverenitás és multipolaritás retorikájával kereste a közeledést Latin-Amerikához.
Fontos diplomáciai lépések
A kapcsolatok intenzív fejlődése 2023-ban indult be igazán: Szijjártó Péter külügyminiszter novemberi caracasi látogatása során Maduro elnökkel találkozott, ahol megállapodtak az együttműködés mélyítéséről a felsőoktatás, a tudomány-technológia, az energia, a mezőgazdaság és a kereskedelem terén. Szijjártó ekkor még kiemelte az EU-szankciók kontraproduktivitását, és közös álláspontot fogalmazott meg a szuverenitás védelméről. 2025 augusztusára új magyar nagykövet akkreditálásával tovább erősödtek a bilaterális kötelékek, hangsúlyozva a békét, stabilitást és gazdasági partnerséget, eközben pedig a Venezuela olajkészletei iránti magyar érdeklődés is felmerült. Ezek a lépések illeszkedtek Orbán Viktor kormányának “keleti nyitás”-stratégiájába, amely elutasítja a nyugati beavatkozásokat.
Szijjártó nyilatkozata és annak aktualitása
A 2023-as találkozó egyik legfontosabb pillanata Szijjártó nyilatkozata volt: „Maduro elnökkel kis híján egyszerre szolgáltunk külügyminiszterként (…). Egyetértettünk, hogy a mostani világpolitikai változások közepette a választott vezetők legfőbb felelőssége, hogy megőrizzék országaik szuverenitását és ellenálljanak a külső beavatkozási kísérleteknek..” Ez a kijelentés most különösen kínos kontrasztot mutat az USA villámakciójával, hiszen Maduro rezsimje pont ilyen „külső beavatkozás” áldozata lett. A magyar kormány még nem reagált hivatalosan, de a külügy korábban megtagadta a Venezuelával kötött megállapodások nyilvánosságra hozatalát.
Magyar Péter reakciója
Magyar Péter, a Tisza Párt vezetője, gyorsan reagált Facebook-posztban, amelyben Szijjártó szavait „rosszul öregedő” kijelentéseknek nevezte, és csatolta a 2023-as közös képet. Hangsúlyozta, hogy Venezuela és a nemzetközi közösség érdeke az eszkaláció elkerülése, a magyar kormányt pedig felszólította, hogy reagáljon a történtekre.
Geopolitikai következmények
Maduro elfogása jócskán befolyásolhatja a globális erőviszonyokat: Oroszország és Kína, Venezuela fő szövetségesei, valószínűleg elítélik az USA lépését, ami Magyarország kettős játékát – NATO-tagság vs. keleti partnerségek – még nehezebbé teheti. Gazdasági szempontból a magyar energiafüggőség miatt érdekes: Venezuela olaja korábban opció volt a orosz szankciók mellett. Az Orbán-kormánynak most újra kell(ene) pozicionálnia magát, hogy elkerülje a diplomáciai izolációt. A venezuelai magyar diaszpóra sorsa is lóg a levegőben, akik évtizedek óta hidat képeznek a két nemzet között.
FRISSÍTÉS: Szijjártó Péter reakciója
Szijjártó Péter Facebook-posztban reagált a történtekre.
„A Caracasban végrehajtott amerikai akció kapcsán: magyar állampolgár nem került bajba az események során” – írta.
„A venéz fővárosban egy olyan magyar állampolgár tartózkodik, aki konzuli védelemre regisztrált, vele a kapcsolatot felvettük, jól van. Két olyan magyar állampolgárról van tudomásunk, akik börtönben vannak Venezuelában, egyikük vidéki helyszínen, mely nem volt érintett, másikuk pedig a fővárosban, de azt a környéket sem érintették az események” – tette hozzá.
„Ha van olyan Venezuelában tartózkodó magyar állampolgár, aki nem regisztrált konzuli védelemre, baj esetén Caracasban a tiszteletbeli konzulunkhoz, vagy a magyar érdekképviseletet ellátó holland konzulátushoz fordulhat, quitói nagykövetségünk pedig folyamatos ügyeletet tart” – zárta sorait Szijjártó.
Forrás: