Egy esetleges világszintű internetleállás gondolata elsőre ugyan sci-fi filmekbe illőnek tűnhet, mégis egyre többen teszik fel a kérdést: mi történne, ha egyik pillanatról a másikra összeomlana a világháló?
Mindannyian átéltük már azt a frusztráló pillanatot, amikor akadozik a kapcsolat, megszakad egy videóhívás vagy éppen a legizgalmasabb jelenetnél kezd el tölteni kedvenc sorozatunk. Az ilyen apró bosszúságok azonban eltörpülnek amellett a kérdés mellett, hogy vajon bekövetkezhet-e valaha egy teljes, világszintű internetleállás. Egy olyan korszakban, ahol szinte minden a hálózathoz kötődik, ez a forgatókönyv nemcsak kényelmetlen, hanem egyben ijesztő is.
Az internetet gyakran nevezik „hálózatok hálózatának”. Ez azt jelenti, hogy rengeteg kisebb rendszer kapcsolódik össze: otthoni routerek, vállalati szerverek, nyilvános Wi-Fi pontok, adatközpontok és tenger alatti optikai kábelek alkotják azt a globális struktúrát, melyet nap mint nap használunk. Ahogyan a Live Science is írja, ahhoz, hogy világszintű internetleállás következzen be, ennek az összetett infrastruktúrának egyszerre több kritikus ponton kellene meghibásodnia.
George Cybenko, a Dartmouth College professzora szerint ez elméletileg lehetséges, de rendkívül valószínűtlen. A rendszer olyan sokféle elemből áll, és annyira elosztott módon működik, hogy egy teljes összeomláshoz óriási erőforrásokra vagy elképesztő véletlenek egybeesésére lenne szükség. Ráadásul léteznek olyan helyi hálózatok is, például egy irodában vagy otthon, amelyek akkor is működhetnek, ha a globális kapcsolat megszakad.
Hogyan védi magát a rendszer a leállással szemben?
Az internet egyik legnagyobb erőssége a felépítésében rejlik. Amikor adatot továbbítunk – például üzenetet küldünk valakinek –, az információ apró csomagokra bomlik. Ezek a csomagok mindig a leggyorsabb és legbiztonságosabb útvonalon haladnak tovább. Ha egy útvonal megsérül, a rendszer automatikusan alternatív irányba tereli az adatforgalmat, ez a mechanizmus pedig megakadályozza, hogy egyetlen hiba dominószerűen leállítsa az egész hálózatot.
Ennek köszönhetően még nagyobb incidensek esetén sem beszélhetünk teljes összeomlásról. Ha például egy nagy szolgáltató – mint a Cloudflare – kiesik, a zavar általában csak néhány óráig tart, és nem terjed át más rendszerekre. Ugyanez igaz akkor is, ha egy tenger alatti kábel megsérül vagy egy adatközpont elveszíti az áramellátást.
Mi okozhatna mégis világszintű internetleállást?
Extrém esetben, például egy rendkívül erős és váratlan napvihar során ugyanakkor komoly károk keletkezhetnek a műholdakban és az elektromos infrastruktúrában, s egy ilyen esemény akár hosszabb időre is megbéníthatná a hálózatot. Ennek ellenére a kormányok és a nagyvállalatok fel vannak készülve az ilyen krízisekre: tartalék generátorokkal, biztonsági mentésekkel és helyreállítási tervekkel igyekeznek minimalizálni a kiesés idejét.
Érdekes módon egyes országok már mesterségesen is előidéztek internetleállást tömegtüntetések idején. Ilyenkor az infrastruktúra megbontásával vagy a kapcsolat szándékos lassításával korlátozzák a hozzáférést. Ezek az esetek azonban általában rövid ideig tartanak, és viszonylag gyorsan helyreállíthatóak.
Mi történne, ha bekövetkezne?
Egy valódi világszintű internetleállás következményei messze túlmutatnának a puszta kellemetlenségeken. Mivel a kórházak informatikai rendszerei, a közlekedési irányítás, az elektromos hálózatok és más létfontosságú szolgáltatások is az internetre támaszkodnak, egy hosszabb kiesés akár emberéleteket is veszélyeztethet.
William Dutton, az Oxford Internet Institute kutatója szerint azonban az internet meglepően ellenálló. Minél több csomópont kapcsolódik a hálózathoz, annál erősebbé válik a rendszer, a növekedés tehát nem gyengíti, hanem stabilabbá teszi az internetet.
Bár a világszintű internetleállás gondolata ijesztő lehet, a szakértők egyetértenek abban, hogy elég kicsi rá az esély, hogy valaha bekövetkezik. Teljes összeomlás helyett sokkal inkább rövid, lokális zavarokra kell számítanunk – amelyekből a hálózat rendre gyorsan helyreáll.
A digitális világ tehát jóval ellenállóbb, mint gondolnánk, és az internet eddigi története is azt mutatja, hogy a világszintű internetleállás inkább elméleti lehetőség, mint reális veszély.
Forrás: