Kazahsztán újrarajzolja a politikai térképet – mit üzent Tokajev a világnak?

2026. január 20-án, kedden Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a kizilordai Nemzeti Kurultájon (kongresszuson) tartott beszédet, amelyben Kazahsztán politikai fejlődésének új szakaszát vázolta fel. Az államfő átfogó reformcsomagot mutatott be, amely az alkotmányos berendezkedést, az intézményrendszert, a külpolitikai irányvonalat, a gazdasági integrációt, valamint a digitalizáció és a mesterséges intelligencia stratégiai szerepét egyaránt érinti.

Tokajev hangsúlyozta: az ország a 1995-ös alkotmányos modell meghaladására készül, és egy alapvetően új politikai rendszer irányába mozdul el, amelynek legitimitását egy országos népszavazás erősítené meg. A reformok célja a hosszú távú politikai stabilitás, a hatalmi struktúra egyértelműsítése és az állami intézmények megerősítése.

Kiegyensúlyozott külpolitika egy átalakuló világban

Az elnök beszédének külpolitikai részében arra figyelmeztetett, hogy a nemzetközi rendszer mélyreható változásokon megy keresztül. A bizalom csökkenése, a nemzetközi jog gyengülése és a fokozódó militarizáció új kihívásokat teremt.

Ebben a környezetben Kazahsztán külpolitikájának továbbra is kiegyensúlyozottnak, óvatosnak és nemzeti érdekeken alapulónak kell maradnia. Tokajev szerint a diplomáciának a kompromisszum eszközeként kell működnie, nem pedig a konfrontációé­ként, így Kazahsztán kiszámítható és felelős nemzetközi szereplőként jelenhet meg – különösen Európa és az Egyesült Államok irányában.

Jogállamiság, emberi jogok és állampolgári felelősség

Tokajev megerősítette Kazahsztán elkötelezettségét a jogállamiság kiépítése mellett, hangsúlyozva, hogy a jogi reformok csak akkor lehetnek sikeresek, ha azok az állampolgári felelősség és a nemzeti öntudat erősítésével párosulnak.

Kiemelte a 2022-es alkotmányos reformok eredményeit, köztük az Alkotmánybíróság létrehozását, a kasszációs bíróságok felállítását, valamint az ombudsman alkotmányos státuszának megerősítését. Az igazságszolgáltatási reformok javították az állampolgárok és a vállalkozók jogérvényesítési lehetőségeit.

Az elnök hangsúlyozta: a „Törvény és rend” elve mindenkire egyformán vonatkozik, az állam pedig köteles megvédeni polgárai jogait, méltóságát és biztonságát.

Gazdasági integráció és nemzeti érdekek védelme

Oroszország és a FÁK-országok vonatkozásában Tokajev jelezte: Kazahsztán továbbra is támogatja a gazdasági integrációt, ugyanakkor határozottan megvédi nemzeti érdekeit.

Kazahsztán 2026-ban tölti be az Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) soros elnöki tisztségét. Ennek keretében a kereskedelmi akadályok lebontását, az indokolatlan protekcionizmus visszaszorítását, valamint a mesterséges intelligencia integrációs célú alkalmazását helyezik előtérbe. Az elnök külön felhívta a figyelmet arra, hogy az államilag támogatott importtermékek nyomást gyakorolnak a hazai mezőgazdasági feldolgozóiparra, ami már élelmezésbiztonsági kérdés is.

Közlekedési és logisztikai csomóponttá válna Kazahsztán

Kína és Közép-Ázsia irányában Tokajev stratégiai célként jelölte meg Kazahsztán nemzetközi tranzit- és logisztikai központtá alakítását. Bejelentette több nagy infrastrukturális projekt felgyorsítását, köztük a Beineu–Sekseuil gyorsforgalmi út építését, amely mintegy 900 kilométerrel rövidítené le a Középső Korridort.

Az elnök emellett több kulcsfontosságú vasútvonal korszerűsítését is bejelentette, és nyitottságot mutatott a magánszektor nagyobb bevonására a légi áruszállításban.

Energia-, vízbiztonság és környezeti diplomácia

Tokajev a vizet stratégiai nemzeti és regionális erőforrásként határozta meg, hangsúlyozva a határon átnyúló folyók közös kezelésének fontosságát. Javaslatot tett egy Nemzetközi Vízügyi Szervezet létrehozásának előmozdítására az ENSZ reformfolyamatában.

Kazahsztán áprilisban nemzetközi ökológiai csúcstalálkozót rendez Asztanában, amelynek középpontjában az Aral-tó helyzete áll. Az ország jelentős, mintegy 33 milliárd tonnára becsült szénkészletét stratégiai erőforrásként kívánják hasznosítani korszerű, környezetkímélő technológiákkal. A szénalapú energiatermelést nemzeti projekt státuszba emelnék.

Alelnöki tisztség és világos utódlási szabályok

Az egyik legjelentősebb javaslat az alelnöki tisztség bevezetése volt. Az alelnököt az elnök nevezné ki a parlament jóváhagyásával, feladatai közé tartozna Kazahsztán nemzetközi képviselete és a parlamenti kapcsolattartás. Tokajev hangsúlyozta: a reform nem az elnöki hatalom gyengítését, hanem az államigazgatás koherenciájának erősítését szolgálja.

Kiemelten fontos elemként beszélt az elnöki utódlás egyértelmű alkotmányos szabályozásáról. Korai elnöki mandátum megszűnése esetén két hónapon belül választást kell tartani, biztosítva a politikai legitimitást.

Új alkotmányos modell és intézményi egyensúly

Tokajev szerint a 2022 óta elfogadott reformok és az új népszavazási kezdeményezések együttesen egy teljesen új politikai rendszer felé mutatnak. A parlament szerepe erősödne az Alkotmánybíróság, a Számvevőszék és a Központi Választási Bizottság tagjainak kinevezésében, valamint a Legfelsőbb Bíróság bíráinak megválasztásában.

Digitalizáció, mesterséges intelligencia és kulturális identitás

Az elnök stratégiai prioritásként jelölte meg a digitalizációt és a mesterséges intelligenciát, hangsúlyozva, hogy ezek csökkentik a népességméret jelentőségét, és azok az államok lesznek sikeresek, amelyek gyorsan alkalmazkodnak.

Ugyanakkor figyelmeztetett: a technológia önmagában nem pótolja a jó kormányzást. Javasolta a digitalizáció jogi alapjainak alkotmányos rögzítését, nagy kapacitású adatközpontok kijelölését, valamint egy nemzeti digitális kulturális archívum létrehozását.

Tokajev szerint csak azok az államok őrzik meg cselekvőképességüket a globális digitális térben, amelyek képesek történelmi és kulturális örökségüket is integrálni az új technológiai környezetbe.

Közép-Ázsia, az Európai Unió és Magyarország: stratégiai metszéspontban Kazahsztán

Tokajev beszéde közvetve az Európai Unió és benne Magyarország számára is fontos üzeneteket hordozott. Kazahsztán ugyanis egyre tudatosabban pozicionálja magát Közép-Ázsia stabilizáló államaként és összekötő kapocsként Kelet és Nyugat között, ami illeszkedik az EU diverzifikációs és konnektivitási törekvéseihez.

Az Európai Unió az elmúlt években fokozott figyelmet fordított Közép-Ázsiára, különösen az energia-, nyersanyag-, vízbiztonsági és közlekedési együttműködések terén. Ebben a kontextusban Kazahsztán kulcsszerepet játszik a Középső Korridor fejlesztésében, amely az Oroszországot elkerülő Európa–Ázsia áruszállítás egyik stratégiai alternatívája. A Tokajev által bejelentett infrastruktúra-fejlesztések – különösen a tranzitútvonalak rövidítése és a vasúti kapacitások bővítése – közvetlenül szolgálják az európai ellátási láncok biztonságát.

Magyarország számára mindez több szinten is releváns. Budapest az elmúlt években aktív közép-ázsiai nyitáspolitikát folytatott, amelynek része a kazah–magyar politikai párbeszéd, az energetikai együttműködés, valamint a gazdasági és oktatási kapcsolatok erősítése. Kazahsztán stabilitása és reformorientált irányvonala olyan környezetet teremt, amely kedvez a magyar vállalatok, logisztikai szereplők és pénzügyi befektetők megjelenésének a térségben.

Helyszíni riportunk Kazahsztánból: Elkezdődött az Asztana Nemzetközi Fórum 2025

Tokajev jogállamiságot, intézményi átláthatóságot és kiszámítható utódlási rendszert hangsúlyozó reformjai az EU szemszögéből szintén kulcsfontosságúak. Ezek a lépések csökkentik a politikai kockázatokat, és hozzájárulnak ahhoz, hogy Kazahsztán megbízható partnerként jelenjen meg az európai gazdasági és diplomáciai térben. Magyarország – amely gyakran hídként pozicionálja magát Kelet és Nyugat között – ebben a folyamatban közvetítő és kapcsolódási szerepet tölthet be.

A digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az energiaátmenet területén meghirdetett kazah stratégiai célok pedig új együttműködési lehetőségeket nyitnak meg az EU–Közép-Ázsia–Magyarország háromszögben. Tokajev beszéde alapján egy olyan Kazahsztán körvonalazódik, amely nemcsak regionális hatalomként, hanem eurázsiai partnerként kíván jelen lenni a következő évtized geopolitikai és gazdasági átrendeződésében.

Ha lemaradtál róla – Kazahsztán, mint befektetési célpont: növekedés és lehetőségek

GYIK: Mit jelentenek Tokajev elnök alkotmányos reformjai Kazahsztán számára?