Megtalálhatták a Mennyországot – 440 milliárd billió kilométerre van a Földtől
A közismert harvardi fizikus-csillagász professzor azt állítja, hogy sikerült egészen pontosan meghatároznia, hol van a Mennyország.
Ritkán fordul elő, hogy a modern fizika és a teológia azonos választ tud adni egy kérdésre, de a Daily Star szerint egy harvardi professzor most pontosan erről beszél. Dr. Michael Guillen – aki fizikából, matematikából és csillagászatból is doktori fokozattal rendelkezik – ugyanis kijelentette: sikerült meghatároznia a Mennyország pontos helyét. Nem metaforikusan, hanem szó szerint, a világegyetem térképén.
Érdekesség, hogy szakemberek korábban arról is beszámoltak, hogy a Biblia egy másik kulcsfontosságú helyszínét, az Édenkertet is megtalálták. Erről itt írtunk bővebben.
Egyhamar nem fogunk odaérni
Guillen az elfogadott kozmológiai elméletekből indul ki: az univerzum tágul, ráadásul minél távolabb van egy galaxis, annál gyorsabban távolodik tőlünk. Edwin Hubble megfigyeléseire építve a tudós így fogalmaz: „Elméletileg egy olyan galaxis, amely 440 milliárd billió (440 000 000 000 000 000 000 000) kilométerre van a Földtől, másodpercenként 300.000 kilométeres sebességgel mozogna, ami a fénysebesség.”
Ez a felfoghatatlan távolság már a kozmikus horizont határát jelenti, azt a pontot, ahonnan semmilyen információ nem juthat el hozzánk.
Az időn túl jön a Mennyország?
Guillen szerint ezen a határon túl nemcsak a megfigyelés válik lehetetlenné, hanem maga az idő is értelmét veszti. Egy véleménycikkében ezt írta: „A legjobb csillagászati megfigyeléseink – és Einstein speciális és általános relativitáselmélete – azt mutatják, hogy az idő megáll a kozmikus horizontnál. Ott nincs múlt, jelen vagy jövő. Csak időtlenség van.” Szerinte ez az időtlen tartomány felel meg annak, amit a Biblia Mennyországnak nevez.
A tudós így magyarázza álláspontját: „A tudományban a definíciók kulcsfontosságúak. A Biblia szerint a Mennyország legalacsonyabb szintje a Föld légköre. A középső szint a világűr. A legfelső szint pedig az, amiről beszélünk: ott lakik Isten.” Guillen úgy véli, a kozmikus horizonton túli valóság nem anyagi, nem kötődik térhez és időhöz, és tökéletesen illeszkedik az ősi vallási leírásokhoz.
Mit mond a többi tudós?
A legtöbb csillagász jóval óvatosabb. Számukra a kozmikus horizont csupán az észlelhető univerzum határa, amelyet a fény véges sebessége és az univerzum kora szab meg. A legtávolabbi „fény”, amit látunk, az ősrobbanás halvány utózengése, a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzás. A galaxisok születéséről egyébként egyre többet lehet tudni, amint ebből a cikkünkből is kiderül.
Ahogy a sötét energia gyorsítja a világegyetem tágulását, egyre több galaxis tűnik el a szemünk elől. Végül csak a helyi galaxiscsoport marad látható. Míg a tudomány ezt kozmikus elszigetelődésként írja le, Guillen provokatív gondolattal zár: talán ez nem más, mint a Mennyország „tágulása”, hogy helyet adjon növekvő lakóinak.