Megvan Trump következő célpontja: sok amerikai régi álmát valósíthatja meg még idén
Trump elnök szerint a célkeresztben lévő szigetországnak már csak kevés ideje van arra, hogy megállapodást kössön vele “mielőtt túl késő lenne”.
Trump keményített be Kubával szemben
Kuba sok amerikai számára “idegen testként” ékelődik az Egyesült Államok-dominálta amerikai kontinensbe. Hivatalosan kommunista állam, ám ennél sokkal fontosabb, hogy az Egyesült Államok regionális és globális ellenségeivel ápol remek kapcsolatokat a Castro-féle forradalom, 1959 óta.
Az Obama-korszak végén sikeres tárgyalások voltak az Egyesült Államok és Kuba között, részlegesen helyreállították a diplomáciai kapcsolatokat, feloldottak utazási és kereskedelmi korlátozásokat, valamint újra nyitották egymás nagykövetségeit. Úgy tűnt, valamiféle békés átmenet történhed Fidel Castro egészségének hanyatlása és a világpolitikai helyzet változásai következtében. Volt személyes találkozó Raúl Castro és Obama elnök között, John Kerry külügyminiszterként pedig személyesen újranyitotta a havannai amerikai nagykövetséget.
A kapcsolatok normalizálódása Trump hatalomra kerülésével torpant meg, bár az Obama által elért eredményeknek csupán egy részét vonta vissza az új elnök, illetve kiutasított kubai, valamint hazarendelt amerikai diplomatákat.
Számos ország szerepel az elnök kívánságlistáján
Már második hatalomra kerülése előtt bejelentette Trump, hogy Amerikának nemzetbiztonsági okokból szüksége van Grönlandra és Panamára. Sőt, még a Mexikói-öblöt is átnevezte. Idén januárban az elmúlt hónapokban szóban közölt fenyegetések testet is öltöttek: amerikai katonák rabolták el a venezuelai elnököt, Nicolás Madurot, hogy egy New York-i bíróság elé állítsák drogvádakkal. Trump nem fukarkodott akkor továbbmenni: Kolumbiát és Mexikót is megfenyegette, mert szerinte ezen államok vezetése is aktívan támogatja és hasznot húz a drogkereskedelemből.
Kubáról azonban más miatt mondott súlyos ítéletet. Szerinte a karibi szigetország vezetése képtelen normális életviszonyokat teremteni lakói számára, így az amerikaiaknak szerinte be kellene segítenie ebben. Trump szerint Kuba kudarcos állam, amely Venezuelától függött. A kubai felmenőkkel rendelkező Marco Rubio külügyminiszter akkor ennél is keményebben fogalmazott: szerinte Kubát gy szenilis ember vezeti (vélhetően a 94 éves Rául Castrora utalt), a kubai rendszer egy katasztrófa.
Béketanács és háborús fenyegetések
Trump nemrég béketanácsot állított olyan prominens vezetőkkel, mint az Ukrajnában háborúzó Vlagyimir Putyin orosz elnök, vagy a fehérorosz diktátor. Ezzel párhuzamosan azonban folyamatosan jelzi, hogy szüksége van Grönlandra a helyiek, Dánia és saját legerősebb NATO-szövetségesei tilatkozása ellenére, csakúgy, mint ahogyan Oroszország jelezte igényét Ukrajnára és támadást is indított ellene. Szerencsére az amerikaiak kizárták a katonai akciót saját NATO-szövetségesükkel, a dán kézben lévő Grönlanddal szemben.
A Fehér Ház azonban máris újabb célpont felé fordult: Kubát. Trump szerint ha nem kötnek a kubaiak megállapodást sürgősen, akkor teljes kereskedelmi embargó és totális olajblokád jöhet, aminek a vége egy összezuhanó kubai gazdaság lesz, írja a Daily Star. Az amerikai elnök és csapata abban bízik, hogy annyira erős nyomást tudnak gyakorolni a karibi szigetországra, hogy egy rezsimváltás magától megtörténik. E téren pedig nagy igényei lehet nem is lennének Amerikának, hisz Venezuelában is gyakorlatilag csak a rendszer fejét szedték le, Maduro alelnöke pedig mandátumot kapott arra, hogy irányítsa az országot, miközben Trump a Nobel-békedíjas venezuelai ellenzéki vezért, María Corina Machadot teljesen partvonalra állította.
Még idén rezsimváltást kényszeríthetnek ki
“Kuba nagy mennyiségű venezuelai pénzből és olajból élt”, írta Trump egy korábbi Truth Social bejegyzésében. Cserébe biztonsági embereket küldött Venezuelába, “DE SOHA TÖBBÉ”, tette hozzá bejegyzéséhez nagybetűkkel. Szerinte Kubába nem kell amerikai katonákat küldeni, mert a rendszer magától is összeomlik majd.
Az Egyesült Államok azt állítja, hogy az északi-koreai után a kubai a második legnagyobb, oroszok mellett harcoló katonai kontingens Ukrajnában. Ezt Havanna ugyanakkor tagadja.
A Daily Star szerint ugyanakkor az amerikai adminisztráción belül sincs egység, hogy miképp kellene kezelni Kubát. Ugyanakkor abban egyetértenek, hogy a kubai rezsim térdre kényszerítése még idén be fog következni.