Korrupció miatt bukhatja el a több milliárd eurós védelmi hitelt Magyarország
Hiába indult el az uniós SAFE védelmi hitelprogram második hulláma, a Magyarország gigahitelének sorsa továbbra sem dőlt el: a 17,3 milliárd eurós igény elbírálása leghamarabb csak februárban zárulhat le, és Brüsszel váratlan jogállamisági és korrupcióellenes garanciákhoz köti a jóváhagyást.
Az Európai Bizottság újabb lépést tett az uniós védelmi finanszírozás kiterjesztésének érdekében, a SAFE (Security Action for Europe) második körében ugyanis nyolc tagállam nemzeti beruházási és beszerzési terve kapott zöld utat. Ahogyan viszont a Portfolio is írja, a most jóváhagyott csomag még nem tartalmazza Magyarország jelentős, 17,3 milliárd eurós igényét, melynek elbírálása várhatóan csak a folyamat végén történhet meg.
A második hullámban Észtország, Görögország, Olaszország, Lettország, Litvánia, Lengyelország, Szlovákia és Finnország terveit fogadta el a Bizottság. A SAFE célja kettős, egyrészt a tagállami védelmi képességek gyors megerősítése, másrészt pedig az európai védelmi iparra épülő közös beszerzések ösztönzése áll a középpontjában, ennek megfelelően a program kifejezetten előnyben részesíti azokat a projekteket, amelyekben legalább két ország közösen lép fel.
Hazánk szempontjából így különösen fontos Olaszország szerepe, hiszen a kormány több területen is tárgyal Rómával közös beszerzésekről a SAFE-források bevonásával. Egy ilyen partnerség ugyan növelheti a magyar projektek esélyeit, de nem helyettesíti a brüsszeli jóváhagyáshoz szükséges feltételek teljesítését.
Összesen 19 uniós tagállam jelezte részvételi szándékát a SAFE hiteleszközben. Az első körben – január közepén – már több ország tervei átmentek a szűrőn, a nagyobb összegű igénylések azonban későbbre maradtak. A Bizottság közlése szerint ide tartozik Magyarország mellett Franciaország és Lengyelország is, részben az alaposabb pénzügyi és a jogállamiság kérdését érintő vizsgálatok miatt. A döntések meghozatalát február elejére ígérik.
A magyarországi korrupció szerepe és a kérelem egyéb sajátosságai
A magyar kérelem problémája több okból is összetettebbnek bizonyul, mint a többi uniós ország esetében. A legfőbb gondot az jelenti, hogy a Bizottság előzetesen 16,2 milliárd eurós keretet tartott indokoltnak, miközben a kormány ennél magasabb, 17,3 milliárd eurós összeget nyújtott be.
Emellett a brüsszeli intézmények politikailag és jogilag érzékeny környezetben vizsgálják a magyar szabályozást, mivel a közbeszerzések gyakorlata, az ügyészség függetlensége, az egyetemi alapítványi rendszerek, valamint a korrupcióellenes garanciák kapcsán is komoly kétségek merülnek fel.
A magyar terv sajátossága az is, hogy a kormány a források egy részét – mintegy 2 milliárd eurót – meglévő, magasabb kamatozású államkötvények kiváltására fordítaná, ami a számítások szerint érezhető kamatmegtakarítást hozhatna.
A SAFE szabályai azonban szigorú felhasználási arányokat írnak elő: a források 65 százalékát közös beszerzésekre, 35 százalékát infrastrukturális fejlesztésekre kell elkölteni, így ez a keret várhatóan nem teszi lehetővé a teljes magyar igény jóváhagyását.
Amennyiben a Tanács elfogadja a végrehajtási döntéseket, a Bizottság megkezdheti a hitelszerződések aláírását. Az első kifizetések 2026 márciusában indulhatnak, ekkor érkezne meg a 15 százalékos előleg is, mely Magyarország esetében több milliárd eurós azonnali forrást jelenthet – feltéve, hogy végül Brüsszel rábólint a kérelemre.
Ha esetleg lemaradtál volna róla, ebben a cikkünkben olvashatsz korábbi EU-s pénzek elbukásáról is.