Két uniós eljárás is indult Magyarország ellen: Brüsszel a kriptotörvény és az Energia Charta miatt lépett
Az Európai Bizottság két új kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben: az egyik a kriptoeszközök szabályozását érintő magyar törvénymódosítás miatt, a másik pedig azért, mert az ország még nem lépett ki az Energia Charta Egyezményből. Mindkét ügyben felszólító levelet küldtek a kormánynak, amelynek két hónapja van válaszolni.
Kriptoszabályozás: szolgáltatók vonultak ki a piacról
A Bizottság szerint a magyar parlament 2025-ben módosította a kriptotörvényt, és olyan új engedélyezési rendszert vezetett be az úgynevezett „kriptoeszköz-átváltást validáló szolgáltatásokra”, amely már büntetőjogi felelősségre vonást is lehetővé tesz.
Brüsszel álláspontja szerint ez a rendszer nincs összhangban az Európai Unió 2023-ban elfogadott MiCA-rendeletével (Markets in Crypto-Assets), amely egységes, közvetlenül alkalmazandó szabályozási keretet biztosítana az egész EU-ban a kriptoeszközök piacára.
A MiCA célja a jogbiztonság növelése, a fogyasztók és befektetők védelme, valamint a pénzügyi stabilitás erősítése. A Bizottság szerint a magyar szabályozás ezzel szemben bizonytalanságot teremtett a piacon: több szolgáltató felfüggesztette vagy megszüntette egyes tevékenységeit, ami közvetlenül az ügyfeleket is hátrányosan érintette.
A testület ezért hivatalos felszólító levelet küldött Magyarországnak. Ha a kormány válasza nem lesz kielégítő, az eljárás további szakaszba léphet, ami végső soron akár uniós bírósági perhez és pénzbírsághoz is vezethet.
Energia Charta: Brüsszel kilépésre szólítja fel a tagállamokat
Egy másik ügyben Magyarország 15 másik tagállammal együtt kapott figyelmeztetést az Energia Charta Egyezmény miatt.
Az egyezmény az energiaágazaton belüli kereskedelmi és beruházási kapcsolatok szabályozására jött létre, csakhogy ezek a területek az uniós alapszerződések szerint az Európai Unió kizárólagos hatáskörébe tartoznak. Az EU és az Euratom 2025 júniusában hivatalosan kilépett a megállapodásból, a tagállamok azonban külön felhatalmazás nélkül már nem maradhatnának szerződő felek.
A Bizottság szerint Magyarország és több más ország nem tett lépéseket a kilépés irányába, ezért most felszólítják őket, hogy „indokolatlan késedelem nélkül” hagyják el az egyezményt.
Az ügy magyar szempontból azért is érzékeny, mert a Mol korábban az Energia Chartára hivatkozva indított választottbírósági eljárást a horvát INA ellen, írja a Telex.
Két hónapja van a kormánynak
Mindkét eljárás első lépése a felszólító levél. Magyarországnak két hónapja van arra, hogy megindokolja álláspontját és orvosolja a kifogásolt problémákat.
Amennyiben a Bizottság nem tartja kielégítőnek a választ, indokolással ellátott vélemény következhet, végső esetben pedig az Európai Unió Bírósága elé kerülhet az ügy.