Visszatérhet a sorkatonaság Európában – mit jelenthet ez a magyarok számára?

Az európai kormányok biztonsági félelmekkel és létszámhiánnyal küzdenek, miközben Ukrajna tapasztalatai egyaránt mutatják a mozgósítás szükségességét és társadalmi korlátait. A sorkötelezettség kérdése mélyen megosztja az európai társadalmakat, a magyart pedig végképp:

Az ukrán tapasztalatok

Az orosz teljes körű invázió alapjaiban változtatta meg az ukrán társadalmat – elsősorban a hadsereggel, a katonai szolgálattal és magával a mozgósítás fogalmával kapcsolatos hozzáállását. 2022 előtt a fegyveres erőkről szóló viták nagyrészt a reformokra, a NATO-standardizációra és a fokozatos átállásra egy professzionális hadseregre összpontosultak. Az orosz támadás után azonban a katonai szolgálat megszűnt elvont politikai vita lenni, és az állam fizikai túlélésének kérdésévé vált.

A teljes körű invázió korai szakaszában Ukrajna ellenállása nagymértékben támaszkodott az önkéntes mozgósítás példátlan hullámára – emberek ezrei csatlakoztak az ukrán fegyveres erőkhöz és a területvédelmi egységekhez anélkül, hogy korábban harci tapasztalatuk lett volna. Azonban ahogy közeledik a teljes körű invázió negyedik évfordulója, a közvélemény hozzáállása észrevehetően megváltozott: ma egyre több ukrán próbálja elkerülni a katonai szolgálatot és a mozgósítást.

Volodimir Zelenszkij elnök elismerte a fegyveres erők létszámhiányát. Szerinte a mozgósítás bővítése “nehéz kérdés az állam, a hadsereg, a társadalom és Ukrajna partnerei számára”. Zelenszkij kifejtette, hogy a jelenlegi mozgósítási rendszer a katonai parancsnokság döntései alapján működik, amely havonta körülbelül 30 000 fő besorozásának szükségességét határozta meg. “Ez egy nehéz kérdés” – mondta az elnök. “A társadalomban az embereknek dolgozniuk és adót kell fizetniük, aztán ezek a források a hadsereghez kerülnek. Egyensúlyt kell találni.”

Ukrajna tapasztalatai azt mutatják, hogy még a háborús időszakban történő önkéntes mozgósításnak is vannak egyértelmű korlátai. A jogi keretek önmagukban nem elegendőek – a motiváció, a minőségi képzés és a szolgálatot teljesítők hosszú távú társadalmi támogatása ugyanilyen fontos. Ugyanakkor Ukrajna továbbra is vitatkozik arról, hogy a mozgósítási korhatárt 25-ről 18 évre kellene-e csökkenteni, mivel amerikai tisztviselők és NATO-képviselők szorgalmazzák, hogy Kijev csökkentse a mozgósítási korhatárt, hivatkozva a frontvonalbeli munkaerő sürgős szükségességére.

Technológia és emberierőforrás

Az ukrajnai háború azt is bebizonyította, hogy a technológia részben kompenzálhatja a harctéri létszámhiányt. Az FPV-drónokat és robotikus földi platformokat egyre inkább olyan feladatok elvégzésére használják, amelyekhez korábban nagyszámú katonára volt szükség. Olekszandr Szirszki, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka 2025-öt a pilóta nélküli rendszerek fejlesztésének “áttörést jelentő éveként” jellemezte.

Az ukrán katonai tisztviselők azonban hangsúlyozzák, hogy a technológia nem helyettesítheti teljesen a földi csapatokat. A Stratégiai és Nemzetközi Tanulmányok Központja által közzétett elemzés kiemeli a fő okokat – a harci feladatok összetettségét, valamint a gyors ítélőképesség és döntéshozatal szükségességét kiszámíthatatlan körülmények között.

Azoknak az európai országoknak, amelyek fontolóra veszik a sorkötelezettség visszaállítását vagy a bővített önkéntes szolgálat bevezetését, Ukrajna tapasztalata egyértelmű leckét kínál: még azok a technológiák sem, amelyek drámaian növelik a harci hatékonyságot, nem küszöbölik ki a motiváció, a rotáció és a katonai személyzet pszichológiai ellenállóképességének kihívásait.

Németország: Önkéntes katonai szolgálat visszatér

Németország volt az első ország, amely törvényt fogadott el az önkéntes katonai szolgálat bevezetéséről. 2026-tól kezdve körülbelül 680 000 német állampolgár, aki 2008-ban vagy később született, kérdőívet kap arról, hogy hajlandó-e katonai szolgálatot teljesíteni. A 2008. január 1-jén vagy azt követően született férfiak kötelesek kitölteni a kérdőívet, bár maga a szolgálat önkéntes marad. Ha azonban a toborzási célokat nem érik el, a Parlament dönthet a kötelező katonai szolgálat újraaktiválásáról és sorsolási rendszer bevezetéséről.

Az önkéntes szolgálatról szóló törvény elfogadásának napján fiatalok ezrei vonultak az utcára legalább 90 német városban, tiltakozva az ellen, amit a fegyverbe szólítás új formájának neveztek. A fiatalok ellenállása már a törvény elfogadása előtt is nyilvánvaló volt. Michael Schulze von Glaßer, a Német Békemozgalom igazgatója szerint a szervezet weboldalának látogatottsága, amely információkat nyújt a katonai szolgálat megtagadásáról, hónapról hónapra nőtt. “Májusban az oldal 24 000 látogatást regisztrált, és szeptember első tíz napjában egyedül 65 000-et. Sok kérést kapunk fiataloktól, de szülőktől is, akik gyermekeik miatt aggódnak.”

Franciaország és Olaszország

A helyzet nagyon eltérő Franciaországban. Emmanuel Macron elnök bejelentette egy új, tíz hónapos katonai szolgálat indítását 2026 nyarától. A kormány reméli, hogy az első évben 3000 embert, 2035-re pedig 50 000-et mobilizál. Christian Renoux, a Nemzetközi Megbékélési Szövetség képviselője szerint ez az új önkéntes katonai szolgálat az Egyetemes Nemzeti Szolgálat (SNU) helyébe lépne, amelyet Macron 2017-ben hozott létre, és amely polgári vagy katonai képzési időszakot írt elő. A projekt azonban kudarcot vallott és rendkívül költséges volt.

“Egy felmérés szerint a válaszadók 80%-a támogatta az új önkéntes szolgálatot, és 64%-uk még a kötelező sorkatonaság újbóli bevezetését is támogatta. De figyelembe kell vennünk a válaszadók korösszetételét. Nem hiszem, hogy a fiatalokat nagyon érdekli; valójában nehéz őket toborozni” – mondta Renoux.

A sorkötelezettségről szóló vita Olaszországban is tombol. Guido Crosetto védelmi miniszter önkéntes katonai szolgálatot szeretne létrehozni, de a projekt még nem végleges, és szüksége lenne a Parlament támogatására. Eközben az “Erőszakmentes Akció” mozgalom már 7471 levelet juttatott el állampolgároktól a Minisztertanácshoz és Mattarella elnökhöz, amelyekben kijelentették, hogy nem hajlandók “fegyvert fogni”.

Az Európai Unió helyzete

Mivel a biztonság és védelem továbbra is nemzeti hatáskör, nem pedig uniós kompetencia, a német, francia és olasz közelmúltbeli viták és intézkedések azt illusztrálják, hogyan értékelik újra az egyes EU-tagállamok katonai munkaerő-modelljeiket a védelmi napirend szélesebb körű újjáéledése közepette. Ezt az újbóli összpontosítást nemcsak Oroszország teljes körű ukrajnai inváziója vezérli, hanem az is, hogy egyre nagyobb aggodalomra ad okot a transzatlanti biztonsági garanciák jövőbeli megbízhatósága Trump kormányzása alatt, írja az EUNews.

Bár minden uniós ország elsősorban professzionális fegyveres erőkre támaszkodik, a tagállamok körülbelül egyharmada jelenleg fenntart valamilyen formájú békeidőbeli sorkötelezettséget, a szolgálati idő, a javadalmazás és a tartalékos struktúrák széles változatosságával.

Ausztria, Ciprus, Dánia, Észtország, Finnország, Görögország, Lettország, Litvánia és Svédország mind kötelező vagy félig kötelező rendszereket működtetnek.

Ezzel párhuzamosan, ahogy korábban írtunk róla, Horvátország úgy döntött, hogy visszaállítja a kötelező katonai szolgálatot, míg Németország új önkéntes katonai szolgálati rendszert vezet be. Mindkét esetben a részvétel kezdetben csak férfiakra vonatkozik, és idén év elején kezdődött.

Három modell: kötelező, sorsolásos és szelekítv sorkatonaság

Az EU-ban a sorkötelezettségi rendszerek nagyjából három modellbe sorolhatók. A kötelező szolgálat, amely Ausztriában, Cipruson, Észtországban, Finnországban és Görögországban van érvényben, minden jogosult állampolgárt kötelez a szolgálatra, általában több éves behívási cikluson keresztül.

A sorsoláson alapuló sorkötelezettség, amelyet Dániában, Lettországban és Litvániában alkalmaznak, véletlenszerű kiválasztásra támaszkodik annak meghatározásában, hogy kinek kell szolgálatot teljesítenie, jelentős számú önkéntes mellett.

A szelektív kötelező szolgálat, amelyet Svédországban alkalmaznak, olyan kritériumok alapján vonja be az egyéneket, mint a motiváció, az alkalmasság, az oktatási háttér és a katonai szolgálat iránti érdeklődés.

Nőknek is kötelező a sorkatonaság

Európában nincs olyan nagy hadsereg, ahol minden nő számára automatikusan kötelező lenne a sorkatonai szolgálat. Jelenleg csak Norvégia, Svédország és Dánia alkalmazza a sorkötelezettséget férfiakra és nőkre egyaránt, tükrözve a védelmi politika fejlődő nemi normáit. Itt a rendszer motiváció-, képesség- és alkalmasság-alapú, és a behívottak kis része nő. A cél nem a létszámnövelés, hanem a minőségi utánpótlás.

Ha kicsit messzebbre tekintünk, Izrael a világ legmarkánsabb példája a kötelező női sorkatonaságra. Az országban nőknek és férfiaknak egyaránt kötelező a katonai szolgálat: a nők 24 hónapig, a férfiak 32 hónapig szolgálnak, és a nők harci alakulatokban is részt vehetnek. Az izraeli modell nem elsősorban egyenlőségi kérdés, hanem stratégiai szükségszerűség. A kis lélekszámú, állandó biztonsági fenyegetettségben élő ország a társadalom széles rétegeit vonja be a honvédelembe, ezért a női katonai szolgálat társadalmi normává vált. Ugyanakkor léteznek vallási, egészségügyi és családi mentességek, és a női szolgálat nem minden beosztásban azonos a férfiakéval.

Szolgálati idő

A szolgálati idő szintén jelentősen változik: Ausztria, Ciprus, Lettország és Litvánia határozott időtartamokat állapít meg, míg más országok rugalmasabb szabályozást alkalmaznak. Finnországban például a legigényesebb vagy legspeciálisabb szerepekre kiképzett sorkatonák akár 347 napig is szolgálhatnak.

A lelkiismereti kifogás európai joga

Egy mérföldkőnek számító 2011-es ítéletben az Emberi Jogok Európai Bírósága kimondta, hogy a katonai szolgálattal szembeni ellenállás, amikor az egyén lelkiismeretével vagy mélyen gyökerező meggyőződéseivel való súlyos és leküzdhetetlen konfliktusban gyökerezik, az Emberi Jogok Európai Egyezményének 9. cikke hatálya alá tartozik.

Minden aktív sorkötelezettségi rendszerrel rendelkező EU-tagállam elismeri a lelkiismereti kifogást a nemzeti jogban, és alternatív szolgálati lehetőségeket biztosít, általában polgári vagy fegyvertelen formában. Bár az ilyen szolgálat időtartamának célja gyakran arányosnak lenni a katonai szolgálattal, a Lelkiismereti Kifogás Európai Irodája figyelemre méltó eltéréseket észlel, ami aggályokat vet fel e jog gyakorlásának egyenlő kezelésével kapcsolatban.

Szerbia: Visszatér a kötelező sorkatonaság

Legfrissebb hírek közé tartozik, hogy Magyarország déli szomszédja, Szerbia újra bevezeti a kötelező sorkatonai szolgálatot 2025 decemberétől vagy 2026 márciusától. A hadkötelesek nyilvántartásba vétele már az ősszel megkezdődik – jelentette be Aleksandar Vučić szerb elnök a hadsereg képességeiről szóló bemutatót követően.

A tervek szerint a férfiak számára 75 napos kötelező sorkatonai szolgálatot vezetnének be, míg a nők önként jelentkezhetnének kiképzésre. A szerb államfő kiemelte, hogy Belgrád nem törekszik provokációra, ugyanakkor szükségesnek tartja, hogy megőrizze és megerősítse elrettentő képességét.

Vucic szerint Szerbia ellen katonai szövetségek alakulnak a térségben, és ennek megfelelően felelősségteljesen kell eljárni. Az ország légvédelme és légi ereje az utóbbi időben drámaian megerősödött, hasonló fejlesztésre van szükség más területeken is. Szerbia a bruttó hazai termék mintegy 2,65 százalékát fordítja védelemre és biztonságra, ennek több mint fele beruházás.

A 2010-ben megszüntetett kötelező sorkatonai szolgálat visszaállítását két éve kezdeményezte a szerb hadsereg vezérkara. A katonai vezetés úgy ítélte meg, hogy a védelmi erő növelése érdekében az aktív és a tartalékos állomány utánpótlására és fiatalítására van szükség, ezt pedig a kötelező sorkatonai szolgálat ismételt bevezetésével lehetne a leghatékonyabban elérni.

Ha lemaradtál erről:

Tudtad, hogy 65 éves korig behívhatók katonai szolgálatra a magyar férfiak?

Magyarország sorkötelezettségének története

Magyarországon a sorkötelezettség története szorosan összefonódik az ország modern kori történelmével. A kötelező katonai szolgálat intézménye az osztrák-magyar monarchia idejében alakult ki, amikor a dualista állam mindkét fele fenntartotta saját hadseregét. Az 1868. évi XL. törvénycikk vezette be a magyar honvédség rendszerét, amely később a közös hadsereg mellett működött.

Az első világháborút követően a trianoni békeszerződés szigorúan korlátozta Magyarország haderejét. A békeszerződés értelmében a magyar hadsereg létszáma legfeljebb 35 000 fő lehetett, és sorkötelezettség nem volt megengedett. Az ország csak önkéntes alapon toborzott professzionális katonákat tartalmazó hadsereget tarthatott fenn. Ez a szigorú korlátozás egészen a második világháború kitöréséig érvényben maradt.

A második világháború alatt Magyarország újra bevezette a sorkötelezettséget, és jelentősen megnövelte hadserege létszámát. A háború végén az ország szovjet megszállás alá került, ami alapvetően megváltoztatta a katonai struktúrát. 1945 után a Magyar Néphadsereg kialakítása szovjet mintára történt, és a sorkötelezettség kötelező eleme lett a szocialista rendszernek.

A szocialista időszakban a sorkatonai szolgálat időtartama általában 24 hónap volt, bár ez az idők folyamán változott. A szolgálat megtagadása súlyos következményekkel járt, és a lelkiismereti kifogás lehetősége gyakorlatilag nem létezett. Azok, akik megtagadták a katonai szolgálatot, börtönbüntetésre számíthattak. A rendszerváltásig ez a szigorú rendszer maradt érvényben, amely a szovjet befolyás egyik legfontosabb jelképe volt Magyarországon.

A rendszerváltás után, 1990-ben jelentős változások következtek be. A szolgálati időt fokozatosan csökkentették, és 1989-től lehetővé vált a polgári szolgálat teljesítése lelkiismereti okokból. 2004. november 5-én Magyarország végleg megszüntette a sorkötelezettséget, és teljesen professzionális haderőre állt át. Azóta időről időre felmerül a sorkötelezettség visszaállításának kérdése, különösen a regionális biztonsági helyzet változásai nyomán, de eddig ez nem valósult meg.

A sorkatonaság utolsó éveiben a Magyar Honvédség létszáma körülbelül 65–70 ezer fő volt, de a kötelező katonai szolgálat kivezetésével és a professzionális haderőre való áttéréssel a létszám 25–30 ezer fő közé csökkent, de a haderőn belüli képzettségi szint és technikai felszereltség fokozatosan javult. Jelenleg a Magyar Honvédség törvényileg meghatározott békelétszáma 37 650 fő, írja az Oeconomus.

Jelenleg a Kormány kettős kommunikációt folytat, hiszen egyrészt népszerűsíti a honvédséget és a civilek számára önkéntes besorozást, a szerződéses határvadász lehetőséggel, másik oldalon viszont komoly politikai hadjáratot folytat a kötelező besorozás ellen, és fő kommunikációs csatornákon a háborút vízionálja, ha ellenfeleik hatalomra jutnak.

Szlovákiában is vannak a témában erős megszólalások: A szlovák miniszter sorkatonaságot javasol, Magyarország területi fenyegetésétől is tartanak

GYIK – Sorkatonaság Európában és a térségben