Sok százezer fideszes van, aki szerint Lázárnak le kellene mondania a cigányozás miatt – tényleg ezen múlhat a választás?

Lázár János nemrég úgy fogalmazott egy Lázárinfón, hogy mivel Magyarországon nincsenek migránsok, így az olyan munkákat, mint például a vonatok mosdójának a takarítása a hazai munkaerő-tartalékból kellene fedezni és e téren a cigányságot említette. A kijelentés erős hullámokat vetett, volt már tüntetés Lázár ellen, a Kutyapárt pedig úgy gondolta, vicces lesz vécékefékkel “ékesíteni” a Cigány Muzsikusok Parkjában lévő szobrokat.

Íme a szóban forgó részlet:

Kikhez jutottak el Lázár mondatai?

Lázár János építési és közlekedési miniszter elhíresült mondata a magyar társadalom 59%-ához eljutott az Europion országos reprezentatív kutatása szerint, ugyanis a válaszadók közül ennyien jelezték, hogy „pontosan tudják, miről van szó” az idézet feltüntetését követően. További 19%-nak „rémlett valami” az idézetet olvasva, és csak minden ötödik válaszadó jelezte, hogy most hall az ügyről először. Az ügy a politikai buborékon is áttört, ugyanis a kizárólag a kormánypárti médiából tájékozódók 42%-a és a 2024-es EP-választásokon (még) a kormánypártra szavazók 53%-a is saját bevallása szerint pontosan tisztában van vele, hogy miről van szól az idézetet olvasva.

A fenti számokhoz hasonló mértékben a válaszadók jelentős többsége (63%) egy szabadszavas kérdésre adott válaszként helyesen jelölte meg Lázár János nevét az idézet forrásaként (35% nem adott érdemi választ / nem tudta, és 2% másnak tulajdonította az idézetet). Ugyanez az arány a kizárólag kormánypárti sajtóból tájékozódók esetében 51%, a 2024-es EP-választásokon a kormánypártot támogatók körében pedig 53%.

Mit gondolnak a beszédről a magyarok?

Viszonylag egyértelmű a közvélemény ítélete a mondattal kapcsolatban: a válaszadók kétharmada szerint „felháborító, és nincs helye a közbeszédben”, 14%-nak „nem szimpatikus, de egy kampányba belefér”, és csak minden ötödik magyar szerint nincs ebben semmi kivetnivaló, hiszen Lázár csak az igazságot mondta ki. Az ügy ismeretéhez képest itt már élesebbek a pártpolitikai választóvonalak: míg a Tisza-szavazók és tőlük nem sokkal lemaradva az egyéb ellenzéki szavazók szinte egyöntetűen nyilvánítják a mondatot felháborítónak (92%, illetve 79%), addig a kormánypárti tábor megosztott.

Körülbelül harmaduk (34%) választotta a legszigorúbb válaszopciót, és további 22% kritikus, de elnézőbb („kampányba belefér”). A pártnélküliek véleménye is inkább az ellenzéki szavazókéhoz áll közelebb: 66% szerint felháborító, és további 14% elnézően kritikus a mondattal kapcsolatban. (I. ábra itt)

Fideszesek százezrei mondatnák le Lázárt

Kevésbé egyértelmű a közvélemény álláspontja az ügy helyes lezárását illetően. A magyarok valamivel több mint fele (52%) szerint nem elég a bocsánatkérés, és Lázárnak le kellene mondania, míg 36% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy (a maradék 11% szerint bocsánatkérésre sem lett volna szükség). A demográfiai csoportokat vizsgálva a fővárosiak és a diplomások szigorúbbak az átlagnál (63%, illetve 64% szerint Lázárnak le kellene mondania), a politikai táborokat összehasonlítva pedig a fenti minta köszön vissza. A Tisza-szavazók véleménye nagyjából konszenzusos (89% szerint Lázárnak le kellene mondania), míg a kormánypártiak inkább kritikusak, de elnézőek (64% szerint a bocsánatkéréssel lezárult az ügy). Ezzel együtt minden ötödik kormánypárti szerint Lázárnak le kellene mondania.

Romlik a magyar-cigány együttélés

Inkább kritikusak a magyarok a cigány–nem cigány együttélés általános megítélését illetően az Orbán-kormányok ideje alatt: a relatív többség (42%) szerint romlott, és csak 18% szerint javult ez az együttélés, míg 41% szerint változatlan maradt. Főleg a legfiatalabb korcsoport tagjai, a 16–29 évesek igen kritikusak (59% szerint romlott az együttélés), míg a 60 év felettieknek csak a harmada (33%) gondolkodik így. Érdekesség továbbá, hogy az együttélési problémáknak leginkább kitett kistelepülések lakói körében kevésbé kritikus a közvélemény (36%), mint a megyeszékhelyeken (43%) és különösen a fővárosiak körében (48%).

Ezt részben az magyarázhatja, hogy a kérdés megítélésére erősen rányomja a bélyegét a pártpreferencia, és a kistelepüléseken a legutóbbi kutatások szerint továbbra is erősen felülreprezentált a kormánypárt. Ennek megfelelően a kormánypártiaknak csak 11%-a kritikus a kérdésben, és 41%-uk szerint javult az együttélés az Orbán-kormányok alatt. Ezzel szemben a Tisza-szavazók körében fordítottak és még sarkosabbak ezek az arányok: 62% szerint romlott, és csak 4% szerint javult a cigány–nem cigány együttélés Magyarországon (II ábra itt).

Módszertan és finanszírozás

Az Europion az eredményekhez felhasznált adatokat 2025 február 2.-án vette fel mobil- és webapplikációs adatfelvétel segítségével. A mintanagyság 1500 fő volt, az eredmények reprezentatívak az ország 16 éves kor feletti lakosságára nem, korcsoport, iskolai végzettség, településtípus és magyarországi régió tekintetében.

Azt is hozzátették, hogy “a média számára készült gyorsfelméréseket az Europion saját erőforrásaiból finanszírozza, mögöttük nem áll megrendelő vagy egyéb érdekelt fél.”

A választások előtt elég sok közvéleménykutatás készül, ki így, ki úgy mér, ezek az eredmények érdekelhetnek:

• Ekkora a baj? Már azt mérik, hogy ki legyen Orbán utóda; sokaknak lehet meglepetés a befutó
• Lesz kormányváltás 2026-ban? Újabb trendfordulót jelezhet egy új mérés