Megdöbbentő adatok: A helyi árakkal számolva is az EU legalján a magyar fizetés
Az Eurostat friss összesítése szerint 2024-ben Magyarországon volt a legalacsonyabb az egy főre jutó medián nettó éves jövedelem az Európai Unióban.
A statisztika vásárlóerő-szabványban (PPS-ben) számolt, amely azt próbálja megmutatni, hogy az adott jövedelem nagyjából mennyit ér a helyi árak mellett.
A rangsor élén Luxemburg áll 37 781 PPS-sel, Ausztria 29 758 PPS-sel, míg Magyarországon ez az érték 11 199 volt – vagyis még az árkülönbségeket figyelembe véve is nálunk volt a legalacsonyabb a medián jövedelem az EU-ban.
Miért nem mindegy, hogy átlagot vagy mediánt nézünk?
A medián jövedelem nagy előnye, hogy a kiugróan magas keresetek nem torzítják el az eredményt. Ha egy országban van egy szűk réteg, amely nagyon sokat keres, az könnyen felhúzza az átlagot, miközben a többség fizetése alig változik. A medián viszont jobban megmutatja, hol áll a „tipikus” jövedelmi szint.
Ebben az összevetésben Magyarország azért is került az utolsó helyre, mert a számok szerint a társadalom közepe is alacsony szintről indul – és ezt a vásárlóerővel korrigált módszer sem kerekíti felfelé.
A vásárlóerő mutatja meg, mire elég a fizetés
Az Eurostat egy olyan mutatóval hasonlította össze az országokat, amely figyelembe veszi az árakat is.
Ez azért fontos, mert így nem lehet azzal elintézni a lemaradt béreket, hogy nálunk olcsóbb az élet. A vásárlóerővel korrigált számok éppen azt mutatják meg, hogy a jövedelem a boltokban, a rezsinél és a mindennapi kiadásoknál mennyit ér.
A magyar adat még ebben az összevetésben lett a legalcsonyabb. Különösen látványos a különbség például Lengyelországgal, ahol a jövedelmi szint már jóval magasabb, miközben sok alapvető termék és szolgáltatás ára továbbra is alacsonyabb, mint Nyugat-Európában.
A rangsor elején pedig Ausztria és Luxemburg áll, ahol a medián jövedelem már olyan szinten van, hogy Magyarországhoz képest gyakorlatilag egy teljesen más életszínvonalat jelent.
Az alacsony jövedelem mellett a felzárkózás is lassú
A kép akkor válik igazán kellemetlenné, ha mellé tesszük a vásárlóerő-paritáson számolt egy főre jutó GDP-t is. Ez a mutató nagyjából azt mutatja meg, mennyire erős egy ország gazdasága az EU-n belül. Magyarország 2024-ben ebben is az uniós mezőny alsó negyedében volt, vagyis nemcsak a jövedelmi rangsorban állunk rosszul, hanem a felzárkózás tempója is lassú.
Tovább árnyalja a helyzetet, hogy a régió több országa – például Csehország és Lengyelország – már jóval előrébb jár, így a különbség nemcsak Nyugat-Európához képest nagy, hanem a környező országokhoz mérten is.
A friss Eurostat-adatok alapján tehát nem egyszerűen arról van szó, hogy Magyarország megint sereghajtó az EU-ban, inkább arról, hogy a társadalom közepe is olyan alacsony jövedelmi szinten áll, miközben a régió több országa közben látványosan gyorsabban halad előre.
Segíthetne az eredményeken, hogy a minimálbért ugyan emelték, és a következő években további növelés is napirenden van, de uniós összevetésben a magyar minimálbér továbbra is az egyik legalacsonyabb. Az Eurostat adatai szerint ez 840 euró, ennél alacsonyabbat csak Bulgáriában, Romániában és Lettországban mértek.
A minimálbér euróban mért alakulását ráadásul az árfolyam is erősen befolyásolja: a statisztikában a forint gyengülése önmagában is látványosabb emelkedést mutathat, miközben a hazai megélhetési költségek szempontjából a döntő kérdés továbbra is az, hogy a bérek reálértéke mennyire tud lépést tartani az árakkal.
A megélhetés kérdése a közelgő választások egyik kulcstémája lehet. A választási helyzetről és a lehetséges kimenetelekről itt írtunk bővebben:
- Hiába vezet a Tisza, nagyon nem dőlt még el a választás: ezekre érdemes figyelni a szakértők szerint
Borítókép: Atlantic Ambience / Pexels
Source: