Újabb pofon az EU-s pénzek ügyében? Utólag vonhatják meg a Magyarországnak kifizetett 10 milliárd eurót
Az EU legfelsőbb bíróságának főtanácsnoka szerint az Európai Bizottság hibázott, amikor 2023 végén feloldotta a Magyarországnak járó 10,2 milliárd eurónyi kohéziós támogatás zárolását.
Tamara Ćapeta, a főtanácsnok azt állítja, Budapest akkor még nem teljesítette maradéktalanul azokat a jogállamisági feltételeket – elsősorban az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő reformokat –, amelyekhez a pénz felszabadítását kötötték.
A bíróságon dőlhet el, jogszerű volt-e a 10 milliárd eurós kifizetés
A szóban forgó 10,2 milliárd euró a Magyarországnak járó kohéziós támogatások egy része. Ezek azok az EU-s pénzek, amelyekből jellemzően utakat, vasutat, közműveket, városfejlesztést, energetikai korszerűsítést és különféle regionális beruházásokat finanszíroznak.
Az összeg 2023 decemberében érkezett meg, miután az Európai Bizottság feloldotta a korábbi zárolást. Ha azonban a bíróság később megsemmisíti ezt a döntést, jogi értelemben az a helyzet állhat elő, mintha a kifizetés alapja utólag eltűnne, és felmerül a visszakövetelés lehetősége.
Ahogy azt a Világgazdaság is megírta, Orbán Balázs szerint a főtanácsnoki vélemény nem pusztán jogi kérdés, hanem politikai üzenet. Úgy véli, Magyarország azért került újra célkeresztbe, mert „kilépett az európai elit forgatókönyvéből”, és ha egy tagállam nem illeszkedik a brüsszeli irányvonalba, akkor hamar jönnek az intézményi és jogi lépések.
Orbán Viktor abszurdnak nevezte a visszakövetelés ötletét
A döntés miatt az Európai Parlament 2024-ben pert indított az Európai Bizottság ellen. A képviselők szerint a testület túl korán jutott arra a következtetésre, hogy Magyarország teljesítette a feltételeket, és ezzel megsértette a jogállamisági mechanizmus szabályait.
A főtanácsnoki vélemény egyik kulcspontja éppen az, hogy ha a Bizottság konkrét reformokat írt elő a kifizetés feltételéül, akkor nem engedhetett volna át pénzt addig, amíg ezek a változtatások nem lépnek hatályba és nem látszik a gyakorlati alkalmazásuk is. A főtanácsnok ezért javasolja azt, hogy a bíróság semmisítse meg a Bizottság 2023-as határozatát.
Orbán Viktor a belgiumi kihelyezett EU-csúcs után a Politico kérdésére reagált az ügyre. A miniszterelnök szerint:
„Teljesen abszurd lenne, ha a bíróságok követelnék a 10 milliárd euró visszafizetését.”
Közben az Európai Parlament oldaláról többen is azt hangsúlyozzák, hogy ha a bíróság végül nekik ad igazat, az a Bizottság számára kellemetlen helyzetet teremthet.
A német EP-képviselő, René Repasi például úgy véli, ebben az esetben a Bizottságnak elvileg lépnie kellene, és meg kellene próbálnia visszaszerezni a kifizetett összeget. Ha Magyarország nem fizetne, a Bizottság más, Magyarországnak járó kifizetések visszatartásával vagy levonásával rendezhetné a kérdést.
Mikor születhet döntés?
A mostani főtanácsnoki vélemény ugyan nem kötelező érvényű, de a luxembourgi bíróság ítéleteiben gyakran visszaköszön ez az irány. A végső döntés várhatóan még a nyár előtt megszülethet – és bár a tét formálisan „csak” 10,2 milliárd euró, az ügy valójában arról szól, mennyire szigorúan érvényesíti az EU a saját jogállamisági feltételeit, és mekkora mozgástere marad a Bizottságnak a politikailag érzékeny döntésekben.
Miközben a jogállamisági vita újra előkerült, Brüsszelben egy másik kérdés is napirenden van, amiről korábban beszámoltunk:
Borítókép: European Union