Kimutatták: Putyin néhány nap alatt képes lenne szétzúzni a NATO-t
Minden eddiginél riasztóbb jelentés érkezett: semmit nem ér a NATO kollektív védelme, ha Putyin valóban támadásba lendül?
Egy döbbenetes szimuláció eredményei szerint Oroszország mindössze 15 ezer katonával is képes lehetne áttörni a NATO védelmét – ráadásul néhány nap leforgása alatt. A Daily Star beszámolója szerint a szakértők azt próbálták meg modellezni, hogy mi történne, ha Vlagyimir Putyin váratlan támadást indítana a szövetség keleti szárnya ellen. Az eredmény még a pesszimista várakozásokhoz képest is megrázó.
Az elképzelt forgatókönyv szerint az orosz hadsereg 2026 októberében indítana offenzívát a litvániai Marijampolė városa ellen, néhány nappal később pedig már győzelmet is aratna. A kulcs nem a haderő létszáma, hanem a politikai akarat hiánya lenne.
Nem aktiválnák a NATO 5. cikkelyét?
A szimuláció során az Egyesült Államok nem aktiválta volna az Észak-atlanti Szerződés kollektív védelmet garantáló 5. cikkelyét. Azaz a tagállamok nem lennének kötelesek közösen fellépni Litvánia megvédésére. Lengyelország legalább mozgósította volna erőit, de végül nem küldött volna csapatokat a balti állam megsegítésére. Németország pedig habozott volna a putyini előrenyomulás megállításában.
Franz-Stefan Gady katonai elemző, aki a szimulációban az orosz vezérkari főnök szerepét játszotta, így fogalmazott: „Az elrettentés nemcsak a képességeken múlik, hanem azon is, mit hisz az ellenség az elszántságunkról, és a hadijátékban az ‘orosz kollégáimmal’ együtt tudtuk: Németország habozni fog. És ez elég volt a győzelemhez.”
A szakértő szerint Oroszországnak nem is kellene teljes inváziót indítania Litvánia, Lettország vagy Észtország ellen. „Oroszországnak nem kell megszállnia Litvániát, Lettországot vagy Észtországot. Úgynevezett tűzellenőrzést tud kialakítani Fehéroroszországból és Kalinyingrádból” – hangsúlyozta.
Deeszkalációval Putyin ellen?
Bartłomiej Kot lengyel biztonságpolitikai elemző arra figyelmeztetett, hogy a NATO reakciója inkább a feszültség csökkentésére irányulna, mintsem a határozott katonai válaszra. „Az oroszok céljaik nagy részét úgy érték el, hogy nem mozgatták jelentős mértékben saját egységeiket. Számomra ez azt mutatta meg, hogy amikor az orosz fél eszkalációs narratívájával szembesülünk, a gondolkodásunkba bele van kódolva, hogy nekünk kell deeszkalálnunk” – húzta alá.
Talán még sötétebben látja a helyzetet a holland védelmi miniszter, Ruben Brekelmans aki szerint Oroszország egy éven belül képes lesz nagy mennyiségű csapatot megmozgatni. Hozzátette: „Látjuk, hogy már most növelik stratégiai készleteiket, és bővítik jelenlétüket és eszközeiket a NATO határain.”
A szimuláció eredményének üzenete egyértelmű: ha a politikai bizonytalanság és a késlekedés dominál, Putyin akár minimális haderővel is stratégiai áttörést érhet el. Főleg akkor, ha ezzel párhuzamos az űrben indít atomtámadást, ahogy erre itt is felhívtuk a figyelmet. A valódi kérdés tehát nem az, hogy képes-e Moszkva végzetes csapást indítani – hanem az, hogy a NATO tanul-e időben a figyelmeztető jelből.