Zelenszkij a Budapest Memorandumot idézve reagált az USA merész ajánlatára

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az Egyesült Államok olyan javaslattal állt elő, amelyben Ukrajna területi engedményeket tenne, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapna.

Az ukrán elnök hétfőn azt mondta, hogy az Egyesült Államok arra ösztönzi Ukrajnát, hogy mondjon le az Oroszország által elfoglalt területekre vonatkozó követeléseiről, cserébe pedig biztonsági garanciákat ígér.

„Amerikai barátaink biztonsági garanciákat készítenek elő. De azt mondták, előbb legyen területcsere, vagy valami hasonló, és csak utána jönnének a garanciák. Én úgy gondolom, a biztonsági garanciáknak kell előbb jönniük” – fogalmazott hétfőn.

Az ukrán elnök hozzátette, hogy Ukrajna nyitott kompromisszumokra, de ez nem jelenti azt, hogy lemondana a megszállt területeiről. Szerinte bármilyen megállapodásnak olyannak kell lennie, amely nem ad időt és lehetőséget Oroszországnak az újraszerveződésre, hogy aztán később ismét támadjon.

Nyilatkozatában felidézte a Budapesti Memorandumot is, amelyet 1994-ben írtak alá. Ukrajna akkor lemondott a területén maradt szovjet nukleáris fegyverekről, cserébe pedig biztonsági garanciákat kapott.

„Feladtuk a nukleáris fegyvereinket és más eszközeinket. Sok repülőt – több tucatot. Garanciákat kaptunk a biztonságra, szuverenitásra, függetlenségre. A végén sem fegyverünk nincs, sem garanciánk. Senki nem védte meg a függetlenségünket” – az Anadolu Agency beszámolója alapján.

Az ukrán elnök nem először érvel a Budapesti Memorandummal, az elmúlt években több alkalommal is arra hivatkozott, hogy az 1994-es megállapodás – amelyben Ukrajna (És Belarusz meg Kazahsztán) lemondott a Szovjetunió felbomlása után területén maradt nukleáris fegyverekről – a gyakorlatban nem jelentett valódi védelmet.

Az ukránok szerint Oroszország már a Krím 2014-es annektálásával megsértette a memorandum szellemiségét, a 2022-es invázió pedig végleg megmutatta, hogy a papíron szereplő garanciák önmagukban nem jelentenek elrettentő erőt.

Zelenszkij szerint az új garanciák csak akkor lennének igazán erősek, ha azok az amerikai kongresszus jóváhagyásával lépnének életbe.

Donbasz és a megszállt keleti területek sorsa

A jelenlegi tárgyalások egyik legkényesebb pontja továbbra is Kelet-Ukrajna jövője. Oroszország azt követeli, hogy Kijev vonja vissza csapatait a Donbaszból, beleértve olyan erősen megerősített városokat is, amelyek stratégiai jelentőségű nyersanyagok felett fekszenek.

Ukrajna ezzel szemben azt javasolja, hogy a konfliktust a jelenlegi frontvonalak mentén fagyasszák be, és elutasítja a „csak Ukrajnára vonatkozó” csapatkivonást. Kijev szerint a háború lezárásának feltétele a valódi, kézzelfogható biztonsági garancia, különben az orosz offenzíva idővel megismétlődhet.

Korábbi cikkünkben is írtunk, hogy egyes elemzések szerint Putyin akár néhány nap alatt is komoly csapást mérhetne a NATO-ra:

• Kimutatták: Putyin néhány nap alatt képes lenne szétzúzni a NATO-t

Közben mindkét fél fokozza a nyomást

Az Al Jazeera hétfői helyzetjelentése alapján a genfi tárgyalások előkészítése közben a harctéri események és a dróntámadások intenzitása tovább nőtt.

• Ukrán vezetői források szerint Oroszország az elmúlt egy hétben mintegy 1300 drónt, 1200 irányított légibombát, valamint körülbelül 50 ballisztikus rakétát indított Ukrajna ellen.

Kijevben eközben a legutóbbi csapások után mintegy 1600 épület maradt fűtés nélkül, miután az orosz támadások energia-infrastruktúrát értek.

Ukrán részről sem maradt el a válasz, amikor az ukrán vezetőség közölte, hogy vasárnap nagyszabású dróncsapást hajtott végre oroszországi energetikai célpontok ellen. A brjanszki kormányzó szerint több mint 220 drónt lőttek le, és a támadás 12 órán át tartott – állítása szerint ez volt a háború kezdete óta a legsúlyosabb drónhullám. A támadások következtében több helyen itt is ideiglenesen megszűnt a fűtés.

Zelenszkij: A vitás pontokban egyelőre nincs áttörés

A következő napokban Genfben folytatódnak a tárgyalások Ukrajna, Oroszország és az Egyesült Államok részvételével. Bár az eddigi fordulókat mindkét fél konstruktívnak nevezte, áttörés nem született, és a legvitatottabb kérdések – a területi rendezés, a csapatmozgások és a biztonsági garanciák – továbbra is nyitva maradtak.

Borítókép: WhiteHouse.gov