Évszázadok óta dúl a vita, hogy Darwinnak van igaza, vagy a Bibliának. De most kiderülhet, hogy tényleg lezajlott-e az evolúció.
A földi élet kialakulása és az emberiség eredete talán még a „tyúk vagy tojás” dilemmánál is hevesebb vitákat szül. A Szentírás mindenre megadja a választ, vagy természettudományos magyarázatokat kell keresnünk? A LADbible beszámolója szerint egy új kutatás most minden eddiginél közelebb vihet a megoldáshoz.
Bár Charles Darwin evolúciós elmélete alapjaiban formálta át a gondolkodásunkat az ember származásáról, az összetett élet – vagyis a növények, állatok és gombák – pontos kialakulása továbbra is rejtély maradt. Hogyan jöttek létre azok a sejtek, amelyek ma minden élőlény alapját adják?
Két sejttípussal indult minden
A tudósok két fő sejttípust különböztetnek meg: az eukariótákat és a prokariótákat. Az eukarióta sejtek – amelyekből az összes összetett élőlény felépül – belső struktúrákkal, sejtmaggal és mitokondriumokkal rendelkeznek. A mitokondriumot gyakran a sejt „erőművének” nevezik, hiszen ez felel az energiatermelésért.
A prokarióták ezzel szemben egyszerűbb felépítésűek, ide tartoznak például a baktériumok és az úgynevezett archaeák. A tudományos konszenzus szerint a komplex élet egy különleges archaeából, az úgynevezett Asgard archaeából fejlődött ki, amely egy baktériumot kebelezett be. Ez a bekebelezett baktérium idővel mitokondriummá alakult – legalábbis eddig így gondoltuk.
A kulcskérdés: használtak-e oxigént?
A korábbi elképzelések szerint ezek az ősi organizmusok oxigénszegény környezetben éltek, a University of Texas friss kutatása azonban teljesen új eredményekre jutott. A vizsgálat során sekélyvízi üledékmintákat elemeztek, és arra jutottak, hogy az Asgard archaeák valójában képesek oxigént használni vagy legalábbis elviselni. Ez alapjaiban változtathatja meg az evolúció korai szakaszáról alkotott nézeteinket.
A kutatás vezetője, Brett Baker így fogalmazott: „A biológia és a földi élet evolúciójának egyik nagy kérdése, hogy milyen események vezettek az összetett élet (növények és állatok) kialakulásához. Ez a tanulmány új nyomokat szolgáltat mikrobiális őseink életmódjáról, és úgy gondoljuk, hogy képesek lehettek oxigént lélegezni, akárcsak mi!”
Ma is megfigyelhetjük
A kutatócsoport megfigyelte, hogy azok a kölcsönhatások, amelyek egykor az eukarióta élet kialakulásához vezettek, ma is tetten érhetők hasonló környezetekben. Kathryn Appler társszerző hozzátette: „Ez a hatalmas szekvenálási erőfeszítés csaknem megduplázta az eukarióták létrejöttéhez vezető gazdasejt legközelebbi ismert archaeális rokonainak genomjait, átfogóbb képet adva ökológiájukról és anyagcseréjükről.”
Baker végül így összegezte az eredményeket: „A ma élő Asgardok többségét oxigénmentes környezetben találták meg. De kiderült, hogy az eukariótákhoz legközelebb állók oxigéndús helyeken élnek, például sekély parti üledékekben és a vízoszlopban lebegve, és számos olyan anyagcsere-útvonallal rendelkeznek, amelyek oxigént használnak. Ez arra utal, hogy eukarióta ősünk is rendelkezhetett ezekkel a folyamatokkal.”
Ha a felfedezés további vizsgálatok során is megerősítést nyer, az nemcsak az – egyes megfigyelések szerint ma is zajló – evolúció tankönyveit írhatja újra, hanem választ adhat arra a kérdésre is, amely évezredek óta foglalkoztatja az emberiséget: hogyan kezdődött valójában a ma ismert élet a Földön?
Kiemelt kép: depositphotos.com