Meglepő új célpontot választott Trump: az egyik ősellenségre csaphat le, ez történhet hamarosan
Trump elnök második ciklusának kezdetén nem árult zsákbamacskát külpolitikai tekintetben: jelezte, hogy nemcsak a Panama-csatornára és Grönlandra van szüksége, hanem egy sor egyéb országban is ki szeretne erőszakolni Amerikának kedves rezsimváltást. Kuba a lista élén szerepel, ám most úgy tűnik, a glóbusz másik oldalán robbanthat ki a “békepárti” elnök egy afganisztánihoz vagy irakihoz hasonló konfliktust.
Trump minden irányba támad
Ma tartja “State of the Nation” beszédét Donald Trump, amelyben újabb elnöki ciklusának első évét értékeli majd. A háttérben azonban úgy tűnik, gőzerővel zajlik egy újabb “rezsimváltás” kikényszerítése. Erre volt már példa, hisz Venezuelában januárban katonailag példaértékűen avatkozott be Washington elrabolva az elnököt és alelnökét ültetve hatalomba, akivel azóta többnyire zavartalan az együttműködés az ország kinyitása érdekében az amerikai vállalatok visszatérése előtt.
Trump azóta már számos államot fenyegetett meg, többek között Panamát (a Panama-csatorna miatt), vagy éppen Dániát (és vele az Európai Unió dánok mellett kiálló államait) Grönland miatt. Kuba kapcsán elmondta, hogy az ország egyszerűen nem működik, ezért be kell avatkozni, hogy elhozzák a népnek a jólétet. Egyelőre katonai beavatkozásról nem ír a sajtó, de a kubaiaknak mindössze hetek vannak hátra a totális üzemanyaghiányig, hisz eddig Venezuelától kapták a szállítmányokat.
Új célpont: Irán
Ám Trump elnök úgy tűnik, az amerikai kontinensről a Közel-Keletre fordította ismét a figyelmét, hiába a számos korábbi amerikai fiaskó itt. Afganisztánt sem az Egyesült Államoknak, sem korábban a Szovjetuniónak nem sikerült elfoglalnia vagy működő demokráciát teremtenie, mint ahogyan Irakba is beletört gyakorlatilag a bicskájuk.
Most Irán van soron, a néhány hete levert zavargások kapcsán például Trump többször is csapásokkal fenyegette meg a teokráciát vezető ajatollahot, de csapatösszevonásokon és további harcsoportok odairányításán túl mást nem tett.
Ma reggel a The Guardian arról írt, hogy nem hozott még végső döntést esetleges katonai csapásokról, ám ennek meghozatalakor különleges megbízottainak, az ingatlanfejlesztő Steve Witkoffnak és Jared Kushnernek (a vejének) a véleményére fog leginkább hallgatni. A kérdés, hogy Teherán meg tudja-e győzni Washingtont arról, hogy nem készül vagy végez katonailag is alkalmazható urándúsítást. A tárgyalások csütörtökön, Genfben folytatódnak.
Ilyen lehet a jövőbeni háború Iránnal
Trump arról is beszélt, hogy amennyiben ezek a tárgyalások nem vezetnek eredményre, akkor előbb limitált támadást fog indítani Irán ellen. Majd ha erre sem történik meg az elvárt reakció, akkor jöhet a nagyobb csapás. Az amerikai elnök célja Iránban is a rezsimváltás, ám a venezuelai példa alapján sem demokráciát nem akarhat majd exportálni, sem folyamatos katonai jelenlétet biztosítani felingerelve a tömegeket. Megörténhet, hogy megelégedne pusztán az egyébként hamarosan 87. évébe lépő Hamenei ajatollah lemondásával is.
Irán keményen üzent e kijelentésekre és jelezte, minden amerikai támadást meg fog torolni és már arra is képes, hogy elsüllyesszen egy amerikai hadihajót.
A Reuters arról ír, hogy közel egy kínai-iráni megállapodás megkötése amerikai hadihajók ellen használható cirkálórakéták vásárlásáról. A CM‑302-es rakéták szállításának időpontjáról nincs hír, ám azt tudjuk, hogy ezek hatótávolsága 290 km és a hangsebességnél is gyorsabbak. Az izraeli hírszerzés szerint ezeket a rakétákat nagyon nehéz elfogni, ha nyélbe ütik a megállapodást, akkor Irán védelmi képességei szintet lépnek. Az iráni fegyverszállításokon egyébként ENSZ-embargó van rövid megszakítással 2006 óta.
Brutális erőt vont össze Amerika
Az Egyesült Államok hosszabb ideje hajt végre csapatösszevonásokat Irán határainál: a USS Abraham Lincoln repülőgéphordozó már a térségben van és oda tart a USS Gerald R. Ford is. E két hajó egyedül már 5.000 főnyi katonát és 150 repülőgépet jelent.
Trump február 19-én adott 10 napot Iránnak arra, hogy megállapodjon nukleáris programjáról, vagy szembenézzen a katonai következményekkel. A Reuters szerint a katonai műveletek, ha sor kerül rájuk, legalább hetekig eltartanak majd.
Iránnak nagy szüksége van a kínai fegyverszállítmányokra, mert Izraellel vívott tavalyi 12 napos háborúja kimerítette készleteit. Addig is jelentős hadgyakorlatot tartanak ma az iráni csapatok az ország déli partja mentén.
Néhány korábbi cikkünk a témában:
- Küszöbön egy újabb háború? Támadásra készen az amerikai csapatok – soha nem látott haderő gyűlt össze a Közel-Keleten
- Az Urmia-tó kiszárad: környezeti katasztrófa és növekvő válság Irán azerbajdzsáni lakossága számára
- Küszöbön a 3. világháború? Mutatjuk a teljes listát, hogy hol robbanhat ki