Lebontja-e Trump az 1945 utáni világrendet? Az erősebb állam bármit elvehet a gyengébbtől? Furcsa koalíció formálódik
1945-ben öt évig tartó kegyetlen háborúban verték le a szövetségesek Németországot, míg a Japán elleni háború majdnem tíz évig tartott. Az akkor kialakított új világrend lényege az volt, hogy a meghúzott határokon nem változtatnak, az országok szuverenitását pedig igyekeznek a nagyhatalmak tiszteletben tartani, de legalább is területeket nem szakítanak ki más országokból. A rendszerben pedig a kis államoknak is van szava és helye. Most ezt a világrendet írhatja felül Trump miközben egy valószínűtlen koalíció formálódik ellene. Persze lehet, hogy csak szavakban.
Területi igények, rezsimváltások
Trump második ciklusának kezdete előtt világossá tette: az Egyesült Államoknak vannak bizonyos nemzetbiztonsági érdekei, amelyek felülírják az 1945 után létrejött ENSZ, a határok sérthetetlenségének, vagy éppen az egyes államok szuverenitásának kialakult kereteit. Ennek mentén rabolta el Venezuela elnökét, zsarolt ki kedvezményeket a Panama-csatornánál, tartja nyomás alatt Grönland miatt fél Európát, “éhezteti ki” Kubát, vagy épp rakétázta és rakétázza Iránt.
Ha azonban az erősebb állam mindent vihet, akkor nehéz határt szabni az étvágynak és mindez természetesen az olyan agressziót is legitimálhatja, mint Putyin ukrajnai támadása és területfoglalási ambíciói. Egy ilyen világrend visszatérés a 19. századi gyarmatépítő imperializmushoz, a gyengébb államok teljes kiszolgáltatottságához. Ne feledjük: bár nemzetünk még mindig nagyjából 15 milliós, hazánknak csupán 9,5 millió lakója van.
Furcsa koalíció a “világbékéért” és Trump politikája ellen
Ám a trumpi politika ellen – legalább is szavakban – meglehetősen furcsa koalíció formálódik. A kínai külügyminiszter például arról beszélt ma, hogy a világ nem térhet vissza a “dzsungel törvényéhez”. Vang Ji telefonon tárgyalt Jean-Noel Barrot francia külügyminiszterrel, kifejezte, hogy az iráni nukleáris dosszié tárgyalását diplomáciai keretek között kell folytatni.
A francia külügyminiszter, Jean-Noel Barrot azt hangsúlyozta, hogy se az USA, se Izrael nem kérte ki az ENSZ Biztonsági Tanácsának véleményét a támadás kapcsán és nem rendelkeznek felhatalmazással sem a testülettől erre.
Az Egyesült Államok legfőbb szövetségese, Nagy-Britannia szintén hezitált az Irán elleni támadás kapcsán. Az amerikaiak kérték az indiai-óceáni Diego Garcia támaszpont használatát, ám ezt kezdetben nem engedélyezték nekik. Trump a The Telegraph-nak adott interjújában jelezte, hogy “túlságosan hosszú ideig tartott”, mire London engedélyezte az amerikai légierőnek az iráni célpontok elleni támadásokhoz a bázis használatát. Szerinte ez példátlan a két ország kapcsolatainak történetében.
Keir Starmer brit miniszterelnök az Alsóházban reagált Trump interjújára. Elmondása szerint az engedély első körben történt megtagadása szándékos döntés volt a brit kormány részéről, ugyanis “az én kötelességem annak megítélése, hogy mi szolgálja Nagy-Britannia nemzeti érdekeit, én ennek megfelelő döntést hoztam és kitartok e döntés mellett” – írja az MTI.
Starmer elmondása szerint most is csupán azt engedélyezték, hogy az amerikaiak az iráni fegyverrendszerek ellen indíthassanak támadásokat ezekről a támaszpontokról. A miniszterelnök szerint ugyanis már eddig is kellett fenyegetéseket elhárítania a Királyi Légierőnek (RAF), ám ezt a leghatékonyabban akkor lehet megtenni, ha már a kilövés helyszínén megsemmisítik a fegyvereket.
Növelik a francia atomarzenált
Marcon francia elnök ma arról beszélt, hogy egyfelől növelik a francia nukleáris arzenált, másfelől kiterjesztik azt más európai államokra is, ami azt jelenti, hogy máshol is állomásoztathatnak stratégiai légierőt. Az elnök már egy éve is arról beszélt, hogy az Egyesült Államok elfordulásával és Nagy-Britannia EU-s kilépésével szükség van arra, hogy Franciaország nukleáris védernyője alá rendelődjenek az orosz fenyegetéstől tartó európai államok.
Az MTI szerint nyolc európai ország már jelezte, hogy részt vesz a Franciaország által javasolt megerősített nukleáris elrettentésben: az Egyesült Királyság, Németország, Lengyelország, Hollandia, Belgium, Görögország, Svédország és Dánia – jelentette be hétfőn Emmanuel Macron francia elnök. Emmanuel Macron azt is közölte, hogy Franciaország, Németország és az Egyesült Királyság “együtt fognak dolgozni a nagy hatótávolságú rakéták projektein”.
Putyin is aggódott egy sort az iráni helyzet miatt
Az Egyesült Arab Emírségek elnökével folytatott megbeszélésein egyébként Putyin orosz elnök is nagyon aggódott, úgy fogalmazott, hogy az Irán elleni akció egy szuverén ENSZ-tagállam ellen ki nem provokált fegyveres agresszió, amely megsértette a nemzetközi jog alapvető elveit. Persze az ő szájából ez kissé másképp hangzik ráadásul e magasztos gondolatok nem akadályozták az orosz hadsereget abban sem, hogy a szuverén Ukrajna területén katonai műveleteket végezzenek ma is.
Ha lemaradtál korábbi cikkeinkről a témában:
- Irán megtámadott egy NATO-bázist Cipruson: háborúba lép Európa is?
- Ne halaszd holnapra a tankolást: ennyivel drágulhat napokon belül az üzemanyag Magyarországon