Milyen radikális egészségügyi reformot rejt a most kiszivárgott kormánypárti terv?
Évekig próbálták megszerezni, a kormány pedig 2030-ig titkosította. Most azonban napvilágra kerültek részletek egy több száz oldalas egészségügyi reformtervből, amely radikális változásokat javasolt és alapjaiban rajzolta volna át a magyar egészségügy működését.
Radikális terv: kevesebb kórház, teljesen új struktúra
Egy 2020-ban készült, a Belügyminisztérium megrendelésére készült tanulmány átfogó reformot vázolt fel a magyar egészségügy számára. A dokumentumot egy nemzetközi tanácsadócég készítette több százmillió forintos megbízás keretében.
A javaslat egyik legmeglepőbb eleme az intézményrendszer jelentős átalakítása volt. A számítások szerint a 2019-ben működő 108 kórház helyett 2035-re mindössze körülbelül 70 maradt volna. A járóbeteg-ellátó intézmények száma még nagyobb mértékben csökkent volna: több mint ötszázról alig kétszázra.
A cél a tervezet szerint nem pusztán a bezárás lett volna, hanem az ellátás koncentrálása. A logika egyszerű: kevesebb, de jobban felszerelt és magasabb szakmai színvonalon működő intézmény.
Új betegút: a rendszer középpontjában a poliklinikák
A reform egyik kulcseleme egy kétszintű járóbeteg-ellátási modell lett volna. Az első szintet az úgynevezett poliklinikák alkották volna, amelyek a leggyakoribb betegségeket kezelik, és legfeljebb 15–30 perces utazással elérhetők.
A második szinten nagyobb, komplex járóbeteg-központok működtek volna diagnosztikai szolgáltatásokkal és szélesebb ellátási palettával. Ezek legfeljebb egy órán belül elérhetőek lettek volna a lakosság számára.
A kórházak rendszere is átalakult volna: minden megyében egy regionális intézmény működött volna, emellett helyi kórházak látták volna el a kisebb térségeket.
Nem bezárás, hanem átalakítás?
A tervezet szerint a megszűnő kórházak nem tűntek volna el teljesen. Sok intézményt krónikus betegellátó központtá, rehabilitációs intézménnyé vagy szociális ellátást nyújtó létesítménnyé alakítottak volna át.
Az elképzelések között szerepelt például idősotthonok, demens betegek nappali ellátó központjai vagy speciális szociális intézmények létrehozása. A cél az lett volna, hogy az akut kórházi ágyakat ne foglalják olyan betegek, akiknek valójában hosszú távú gondozásra van szükségük.
Ezzel párhuzamosan erősítették volna az otthoni ápolás és a közösségi ellátás rendszerét is.
Háziorvosok, telemedicina és magasabb bérek
refoA javaslat az alapellátást is jelentősen megerősítette volna. A háziorvosok jövedelmének jelentős – akár 30–40 százalékos – növelését javasolták, hogy vonzóbbá váljon a pálya és csökkenjen az orvoshiány, írta a HVG.
A vidéki ellátás javítására a telemedicina szélesebb alkalmazását tervezték. Ez lehetővé tette volna, hogy a betegek bizonyos vizsgálatokat vagy konzultációkat online intézzenek.
A védőnői hálózat működését is átalakították volna: a rendszerben szorosabb együttműködés jött volna létre a gyermekorvosok és a védőnők között.
Miért maradt titokban?
Szakértők szerint a reformterv sok pontja szakmailag megalapozott volt, még ha vitatható elemek is szerepeltek benne. Ugyanakkor a javasolt változtatások komoly politikai kockázattal jártak volna, különösen az intézmények számának csökkentése miatt.
A dokumentum végül nem került nyilvános vitára, és a kormány sem indította el a teljes reformot. Pedig a tanulmány készítői szerint az átalakítás hosszú távon csökkenthette volna a megelőzhető halálesetek számát, és javíthatta volna a magyarok egészségi állapotát.
Ha lemaradtál volna: