Március 15. a modern parlamentáris Magyarország születésnapja, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdete. A nap a nemzeti függetlenségért és a polgári átalakulásért folytatott küzdelem szimbóluma lett.
Magyarországon 1989-ben vált először munkaszüneti nappá, 1990 óta pedig hivatalos nemzeti ünnep. Egyben a magyar sajtó napja is, hiszen ezen a napon jelentek meg a cenzúra nélküli magyar sajtó első nyomtatványai.
Ezek voltak forradalom előzményei
1848 tavaszán Európa számos városában forradalmi hullám bontakozott ki. A magyar reformellenzék már korábban is változásokat követelt: a közteherviselést, a politikai jogegyenlőséget, a népképviseletet és a felelős magyar kormány létrehozását.
A pesti fiatal értelmiségiek – köztük a Pilvax kávéházban rendszeresen találkozó radikális fiatalok – március elején csatlakoztak a pozsonyi országgyűlés reformtörekvéseihez. Irinyi József fogalmazta meg a híressé vált Tizenkét pontot, amely a reformmozgalom legfontosabb követeléseit tartalmazta.
Eredetileg március 19-én tervezték nyilvánosságra hozni ezeket, ám március 14-én este megérkezett a hír a bécsi forradalom kitöréséről. Ez az esemény felgyorsította a történéseket, és a Pilvaxban összegyűlt fiatalok azonnali cselekvés mellett döntöttek.
Petőfi és a forradalmi tömeg március 15-én cselekedni kezdtek
1848. március 15-én reggel Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór és társaik megfogalmazták a forradalmi kiáltványt, majd a Pilvax kávéházban felolvasták azt az összegyűlt fiataloknak. Petőfi elszavalta a Nemzeti dalt, amely hamar a forradalom jelképévé vált.
A lelkes csoport ezután az egyetemekre indult, hogy csatlakozásra buzdítsa a diákokat. Előbb az orvosi kar, majd a mérnökhallgatók, végül a joghallgatók körében olvasták fel a követeléseket. A kezdetben néhány tucat fős társaság hamar több ezres tömeggé duzzadt.
Ha esetleg lemaradtál volna: Mitől voltak olyan erősek a honfoglaló magyarok? Ezért is lehetett sikeres a honfoglalás.
A szabad sajtó megszületése
A tömeg ezután a Landerer és Heckenast nyomdához vonult. A fiatalok a nép nevében lefoglalták a nyomdagépeket, és cenzúra nélkül kinyomtatták a Nemzeti dalt és a Tizenkét pontot. Ezek lettek a magyar szabad sajtó első példányai.
A követelések között szerepelt többek között a sajtószabadság, a felelős kormány, a törvény előtti egyenlőség, a közös teherviselés és a politikai foglyok szabadon bocsátása.
Erről hallottál? 18. századi barokk magyar kastély nyitotta meg kapuit a látogatók előtt.
A forradalom győzelme
Délután a Nemzeti Múzeumnál hatalmas tömeg gyűlt össze, majd a tízezresre növekedett sokaság a városházához vonult, ahol a városi tanács elfogadta a követeléseket. A forradalmárok ezután Budára mentek a Helytartótanácshoz, amely szintén kénytelen volt engedni.
Eltörölték a cenzúrát, és szabadon bocsátották a sajtóvétség miatt bebörtönzött Táncsics Mihályt, akit a tömeg diadalmenetben vitt Pestre. Az események végül a Nemzeti Színházban zárultak, ahol a Bánk bán díszelőadásával ünnepelték a forradalom sikerét.
1848. március 15. így vált a magyar történelem egyik legfontosabb napjává – egy olyan pillanattá, amikor egy esős tavaszi napon a nemzet egységesen állt ki a szabadság és a polgári átalakulás mellett.
Kiemelt kép forrása: Bellony László festménye/Wikimedia Commons
Forrás: Múlt-kor, Új Szó