Az univerzum egyik legtávolabbi és legkülönösebb objektumát elemező csillagászok olyan felfedezést tettek, amely új megvilágításba helyezi a korai világegyetem fejlődését.
Egy több mint 12 milliárd fényévre lévő kvazár környezetében elképesztő mennyiségű vízgőzt találtak. A kutatók becslése szerint az objektum környéke körülbelül 140 billiószor annyi vizet tartalmaz, mint amennyi a Föld összes óceánjában megtalálható.
Hatalmas mennyiségű víz egy kozmikus ragadozó közelében
A vizsgált objektum egy aktív galaxismag, amelynek közepén egy szupermasszív fekete lyuk falja a környező gázt, miközben pólusainál hatalmas energiát sugároz ki. A vöröseltolódás mérése alapján a tudósok azt látják, ahogyan ez az égitest több mint tízmilliárd évvel ezelőtt létezett, amikor a galaxisok és a fekete lyukak még intenzív növekedési szakaszban voltak.
A kutatást vezető egyik csapat tagja és a NASA Jet Propulsion Laboratory kutatója, Matt Bradford szerint az általuk talált környezet rendkívül különleges. Szerinte a felfedezés bizonyítja, hogy a víz már a világegyetem legkorábbi időszakaiban is széles körben jelen volt.
Több kutatócsoport is megerősítette az eredményeket
A vízgőz jelenlétét két egymástól független kutatócsoport is kimutatta. Az egyik csapat a francia Alpokban működő rádiótávcső-hálózat segítségével azonosította a víz jellegzetes spektrális nyomát, míg a másik csoport több hullámhosszon végzett mérésekkel részletesebb képet alkotott a hatalmas gázfelhőről.
Az Earth.com beszámolója szerint a kvazár fényessége a távolságához képest szokatlanul nagy. A csillagászok szerint ennek egyik oka a gravitációs lencsehatás: egy közbeeső galaxis tömege meghajlítja a téridőt, és felerősíti a mögötte lévő objektum fényét. Számítások szerint a látható fény a jelenség miatt akár negyvenszeresére is erősödhet, bár a kvazár enélkül is hihetetlen mennyiségű fényt bocsát ki.
A mérések ezenfelül azt is kimutatták, hogy az objektum környezetében hatalmas mennyiségű por és gáz található. A por elnyeli a nagy energiájú sugárzást, majd hosszabb hullámhosszon újra kisugározza, ami erős infravörös fényt eredményez. A spektrális adatok alapján ez az égitest az úgynevezett széles abszorpciós vonalú kvazárok csoportjába tartozik, amelyeknél rendkívül gyors, több ezer kilométer per másodperces gázáramlások figyelhetők meg.
Erről hallottál? Utazó élet lehet a világűrben? Aszteroidák vihetik bolygóról bolygóra a szinte elpusztíthatatlan baktériumokat. És arról, hogy „lehetetlen” óriásbolygók írhatják át, amit a világegyetemről tudunk.
Sokkal gyakoribb lehetett a víz a világegyetemben, mint gondolták?
A felfedezés nemcsak megerősíteni látszik azt a feltételezést, hogy a víz már a világegyetem fiatal korában is elterjedt lehetett, de azt is megmutatja, hogy némi szerencsével a gravitációs lencsék „természetes távcsőként” segíthetnek a korai világegyetem rejtett objektumainak felkutatásában. A kutatók szerint a régi infravörös katalógusok – például az IRAS adatbázisa – még számos hasonló, extrém távoli és fényes galaxis vagy kvazár nyomát rejthetik.
Az ilyen rendszerek boncolgatásával a csillagászok megérthetik, miként jöttek létre a szupermasszív fekete lyukak, hogyan alakultak ki a galaxisok, és milyen szerepet játszott a gáz, a por és a víz a világegyetem első néhány milliárd évében.