A világegyetem tele van furcsaságokkal, de még a kutatókat is meglepte az a friss felfedezés, amelyben két barna törpecsillag szinte egymásba kapaszkodva kering, miközben az egyik szó szerint anyagot szív el a másiktól.
A barna törpék a csillagászat határterületének objektumai: nagyobbak a bolygóknál, de túl kicsik ahhoz, hogy valódi csillagként működjenek. Nem képesek tartós hidrogénfúzióra, ezért gyakran „hibás csillagoknak” nevezik őket.
Bár halványan világítanak, rendkívül nehéz észlelni őket. A becslések szerint azonban a Tejútrendszerben akár több tízmilliárd is lehet belőlük, és sok esetben párokba rendeződnek.
A most vizsgált rendszer, a ZTF J1239+8347, rendkívül szorosan helyezkedik el, a két objektum mindössze 57 perc alatt kerüli meg egymást. Ez már önmagában is ritkaság, de az igazi meglepetést az okozta, amit a kutatók a működésükben találtak.
„A NASA Swift Obszervatóriumával és más műszerekkel végzett megfigyelések azt mutatják, hogy a most felfedezett két barna törpe stabil anyagátadó kapcsolatban áll. A kutatók egy forró pontot is azonosítottak az „adó” objektum felszínén, amely együtt mozog a párossal a keringés során” – számolt be róla a Universe Today.
Az ilyen rendszerekben a gravitáció a legerősebb alakító erő. A nagyobb tömegű objektum egyszerűen elkezdi lehúzni a másik külső rétegeit. Amikor az anyag túllépi az úgynevezett Roche-határt, átáramlik a másik égitestre – mintha egy láthatatlan csatornán keresztül folyna át.
Ez a jelenség ismert a csillagok esetében, sőt szélsőséges helyzetekben szupernóvákhoz is vezethet. Barna törpéknél viszont most figyelték meg először
Mi lesz a sorsuk? Két lehetséges végkifejlet
A kutatók szerint a rendszer jövője két irányba haladhat – és mindkettő látványos.
- Az egyik lehetőség, hogy a két barna törpe idővel összeolvad. Ebben az esetben egy nagyobb tömegű objektum jön létre, amely már képes lehet beindítani a hidrogénfúziót, vagyis megszületik egy új csillag.
- A másik forgatókönyv szerint az egyik objektum fokozatosan egyre több anyagot szív el a társától, és önállóan éri el azt a kritikus tömeget, amely szükséges a csillaggá váláshoz.
Mindkét esetben közös a végkimenetel: a rendszer fényesebbé válik, és kilép abból az átmeneti állapotból, amely eddig jellemezte.
„Ezek a bukott csillagok most egyfajta második esélyt kapnak. A barna törpékben nincs olyan belső energiaforrás, mint a valódi csillagokban, de ez az eredmény azt mutatja, hogy meglepően összetett és dinamikus folyamatok zajlanak bennük” – mondta Samuel Whitebook, a kutatás vezetője.
Nem ez az első eset, hogy a világegyetem meglepő jelenségekkel szolgál: korábban már írtunk arról is, hogy elképesztő mennyiségű vizet találtak egy fekete lyuk közelében.
Egy felfedezés, ami új kérdéseket nyit meg
Ez az első alkalom, hogy a csillagászok barna törpékből álló kettős rendszerben figyeltek meg ilyen típusú anyagátadást. A jelenség annyira szokatlan, hogy a szakma egy része egyelőre óvatosan kezeli az eredményeket, és további bizonyítékokra vár.
A ZTF J1239+8347 ráadásul kozmikus léptékben viszonylag közel található, nagyjából ezer fényévre a Földtől, így ideális célpont lehet a jövőbeli megfigyelésekhez. A kutatók szerint a James Webb űrteleszkóp segíthet pontosabban meghatározni az anyagot befogadó objektum légkörének hőmérsékletét, sőt akár a „donor” barna törpe légkörét is közvetlenül vizsgálhatja.
Ha a következő megfigyelések is megerősítik az eredményeket, ez a furcsa páros alapjaiban változtathatja meg azt, amit eddig a csillagászok a barna törpékről gondoltak.
Borítókép: Caltech/R. Hurt (IPAC)