Nem érdekli Trumpot sem Orbán, sem Európa? A húszik blokádja európai olaj- és üzemanyagválsághoz vezethet
Egyáltalán nem érdekelheti Trumpot, hogy mi lesz Európával, vagy velünk, magyarokkal: új front nyílt a Közel-Keleten, aminek a következtében még kevesebb olaj érkezhet majd Európába, így Magyarországra is tengeri úton. A környező országok sorban vezetnek be ármaximumokat az elszálló üzemanyagárak miatt. A jemeni húszik aktivizálódásával azonban lehet, már olaj sem lesz, ami összeomlaszthatja kontinensünk gazdaságát, így bennünket, magyarokat is. Szakértők szerint Trump nem gondolta végig mivel járhat Irán megtámadása, európai szövetségeseivel pedig nem egyeztetett előtte.
Túl nagy falat Irán Trumpnak?
A perzsa állam a Közel-Kelet egyik természetes nagyhatalmának számít, nem csupán lakossága (94 millió fő), hanem hadereje, olajkincse, relatív gazdasági hatalma miatt is. A siíta országot nem véletlenül nem támadta meg az 1979-es forradalom óta egyetlen amerikai adminisztráció sem: túlságosan függtek és a világgazdaság is függ a Hormuzi-szoroson áthaladó olajtól, hisz a globális tengeri szállítás mintegy 21%-a itt halad át. Mivel azonban az Egyesült Államok önellátóvá, sőt exportőrré vált a folyékony aranyból, számukra nem tűnhetett első ránézésre akkora érvágásnak, ha hetekig zárva marad a szoros.
Mára azonban kiderült, hogy a globális ellátási láncok miatt súlyosan érintheti Amerikát is a kezdődő válság, ami nemcsak a közlekedésre és a szállításra, hanem például a mezőgazdaságra is kiterjed majd. Erről korábbi cikkünkben részletesen is írtunk.
- Putyin megint odacsaphat a világnak: rég nem látott élelmiszerár-emelkedés jöhet hazánkban is az oroszok miatt
Újabb fél szállt be a háborúba – még több olaj eshet ki
Miközben a Hormuzi-szoros négy hete zárva van, a térség egy másik szorosán folyó tankerforgalom is veszélybe került. A szaúdiaknak ugyanis van egy nagy teljesítményű olajvezetéke (Petroline), aminek a segítségével Janbuban, vörös-tengeri kikötőjükben is hajóra tudják rakni termékeiket. Csakhogy pont ezt a kikötőt támadhatják a jemeni húszik, akik már 2014 óta uralmuk alatt tartják az ország északi részér, benne a fővárossal.
A húszik az elmúlt hetekben “csendben voltak”, ám kapcsolataik, ideológiájuk Iránhoz kötik őket, így várható volt, hogy előbb-utóbb belépnek az egyre mérgesedő háborúba. Miközben Trump újabb és újabb határidőket ad a megadásra Teheránnak, úgy tűnik Irán egy újabb környékbeli szövetségesét tudta aktiválni: a húszik tegnap Izraelt lőtték rakétáikkal.
Nem tartják kizártnak a szoros teljes zárását
Bár Izrael szerint minden húszik által indított támadást el tudtak hárítani, a jemeni lázadók képesek teljesen blokkolni a Bab el-Mandeb szorost, azt a keskeny átjárót az Arab-délsziget és Afrika között, amin a globális olajszállítás mintegy 5%-a halad keresztül, és aminek jelentős része egyébként Európába tart. Miközben az egyiptomi elnök ma egy konferencián 200 dolláros hordónkénti nyersolajárat sem tartott már kizártnak, olyan forgatókönyv is lehetséges, hogy egyszerűen nem lesz elegendő olaj Európába.
A húszi kormány helyettes információs minisztere tegnap nem zárta ki, hogy teljesen lezárják – a Hormuzi-szoroshoz hasonlóan – a Bab el-Mandeb szorost. Mohammed Mansour szerint a húszik egy epikus küzdelembe csatlakoztak be, amelyet testvéreik Iránban, Irakban, Libanonban harcolnak. “Minden lépésünket alaposan kiszámoltuk, hogy a lehető legnagyobb nyomást fejtse ki Izraelre és az Egyesült Államokra”, tette hozzá az Anadolu török hírügynökség szerint. A hírügynökség jelentése szerint eddig 1340-en haltak meg Iránban az amerikai-izraeli támadások miatt.
Nem jön olaj máshonnan sem
Magyarország szempontjából különösen fontos, hogy az orosz támadásokban megsérült Barátság kőolajvezetéken január 27-e óta nem jön olaj, Zelenszkij elnök szerint pedig még legalább hetekig eltart majd mire helyreállítják a szállítást. Persze semmi sem garantálja, hogy az oroszok nem lövik ismét szét a vezetéket vagy valamelyik szivattyúállomását.
A húszik bekapcsolódása Irán mellett azt jelzi, hogy az iráni rezsimhez kötődő, de tőlük függetlenül is létezni tudó csoport nem tartja lehetetlennek, hogy az teheráni hatalom fennmaradt. Trump szerint Irán már el is fogadta az Egyesült Államok feltételeit, ám ezt az irániak hevesen tagadják (mint ahogyan a tárgyalások egyáltalán megindulását is). Ezt támasztja alá, hogy az amerikai elnök már szárazföldi támadást sem tart kizártnak Irán ellen, hogy elhozzák a 60%-os dúsított uránt az országból. Mindeközben egyre közelebb vannak az amerikai félidős választások, a növekvő energiaárak miatt pedig nehéz lesz a Republikánus Párt jelöltjeinek sikerrel venni az akadályokat.
Elveszítheti Trump a félidős választásokat is
Trumpnak mihamarabbi megegyezés kellene Iránnal, eközben úgy tűnik, a konfliktus inkább eszkalálódik, ebben pedig Európa és benne Magyarország jelentős importkitettsége miatt könnyen a rövidebbet húzhatja.
Ez is érdekelhet világpolitika témában: