Új városközpont épül a felhőkarcolók helyett Budapesten, ami letörheti az ingatlanárakat – látványtervek
Rákosrendező kihasználatlan területén korábban egy Emirátus-beli üzletember épített volna 500 méteres felhőkarolcókat is tartalmazó “mini-Dubajt”, ám a területet – elővásárlási jogával élve – a főváros vásárolta meg nehéz anyagi helyzete ellenére is. Tervpályázatot írtak ki, aminek nemrég zajlott le az eredményhirdetése. Ha a győztes projekt megvalósul, akkor egy sok ezer új lakást tartalmazó, tömegközlekedéssel jól ellátott új városközpont jön létre Budapest szívében, ráadásul zöld parkokkal körülvéve.
Új városközpont sok új lakással: bezuhanhatnak az ingatlanárak?
Vitézy Dávid korábbi, Fidesz által is támogatott főpolgármester-jelölt, jelenlegi fővárosi képviselő a Facebook-on jelentette be, hogy egy nemzetközi (francia, német, magyar és szlovák) tagokat is tartalmazó konzorcium terve nyerte el a nemzetközi tervpályázatot. Korábbi projektjeik között szerepelt a bécsi Aspern Seestadt közparkja, a kölni Max Becker Areal vagy a pozsonyi New Lido. Ismerik tehát a közép-európai viszonyokat és igényeket, lehetőségeket is.
“A terv lényege az, hogy a Rákosrendező vasútállomás köré sűrű városközpontot álmodik, ahol kevés az autó, de megjelennek kereskedelmi, vendéglátási, városközponti funkciók, új közterek, sétálóutcák, közfunkciók. Ezzel végre elérjük azt, ami számos kerületrészből annyira hiányzik: Budapest nem csak egy új lakónegyeddel, de egy új városrész-központtal is gazdagszik. Ezt aztán az állomástól távolodva egy szelídebb, kevésbé sűrű, zöldebb lakónegyed váltja, amely aztán a vasút mindkét oldalán egy összesen 15 hektáros zöld parkba torkollik”, summázta Vitézy a tervet.
A városfejlesztés új modellje
A Podmaniczky Mozgalom vezetője szerint a városközpont nagy forgalmat generáló részei éppen a tervezett metróállomás fölött lesznek. Hosszú távú projekt és éppen a rákosrendezői beruházáshoz kapcsolódik az M1-es metró meghosszabbítása. Szerinte az a megoldás, hogy az új funkciókat és lakónegyedeket nem csak autóval megközelíthető, hanem tömegközlekedésbe könnyen bekapcsolható helyszínekre viszi “pontosan a tömegközlekedés-orientált városfejlesztés, amely a szöges ellentéte annak, amit a Kormány számos kiemelt beruházásnál csinál.”
Bár hasonló projektek sokáig szoktak húzódni, ebben az esetben egy évvel az elővásárlási jog érvényesítése után készen vannak a tervek: 10 ezer új lakás fog itt épülni 15 hektár új közparkkal, parkolók helyett tömegközlekedéssel. Vitézy arra is utalt, hogy magát a beruházást nem a főváros, hanem a magántőke fogja megvalósítani a tervpályázatban meghatározott irányvonalak mentén. “A pályázat eredménye európai összevetésben is megállja a helyét, és fontos lépést jelent abba az irányba, hogy Budapest tudatosan és magas minőségben nyúljon a barnamezős területeihez”, írja a volt főpolgármester-jelölt, akinek nyilvánvalóak ez irányú ambíciói 2029-ben is (akkor rendezik a következő önkormányzati választásokat hazánkban).
Szerinte a nyertes pályamű működő városi rendszert gondol végig, újrahasznosítja a meglévő adottságokat, koherens közterületi és zöldfelületi rendszert hoz létre, tudatosan alkalmazza a klímaadaptív megoldásokat, hosszú távon is fenntartható, emberléptékű és magas életminőséget biztosító környezetet hoz létre.
Mikor “nőhet ki” bármi is a földből és mi a következő lépés?
Ennek több feltétele van. Vitézy csak posztjában utalt rá, hogy meg kell valósuljanak azok az állami infrastrukturális beruházások, amelyeket a kormány annak idején az arab befektetőnek megígért. Ezek közé tartozik leginkább az 1-es metró meghosszabbítása, illetve a Szegedi úti felüljáró. Erre ugyanis Budapestenek nem lesz pénze (hacsak nem az Európai Unió valamely forrásán keresztül). Szerinte legkorábban 2029 elején léphet látványos szakaszába a beruházás, éppen a választások előtt.
A következő lépés a részletes tervezés feladatainak megtárgyalása, a keretek rögzítése, amibe integrálják a többi díjazott ötleteit is. Ennek eredménye egy mestertev lesz ez év második felében.
Karácsony Gergely: választ kell adni a lakhatási- és klímaválságra
Karácsony, aki tervpályázat zsűrijének elnöke volt arról beszélt ma, hogy e beruházás megmutatja, hogy milyen az, amikor valami a köz érdekében és nem a magánérdek szolgálatában történik. Szerinte a városnak “zembe kell néznie a klímaválsággal és a lakhatási válsággal, a rákosrendezői terület fejlesztésével pedig ezekre a kihívásokra kell választ adni.”
Hozzátette, a pályamű egy körsétánnyal kapcsol össze hat önálló városrészt, amelyek mindegyike saját funkcionális súlypontot és építészeti arculatot kapott, és ezeket három nagyobb park összehangolt rendszere fogja egységbe. A nyertes pályamű következetesen alkalmazza a klímaadaptív tervezést, a “szivacsváros logikát” és integrálja a megújuló energiákat. Különösen erősen jelenik meg a tervben a társadalmi fenntarthatóság, így változatos lakáskínálat, életciklus alapú tipológiák, jól elhelyezett intézmények jellemzik.
A beküldött pályázatokból készült tablókat a margitszigeti Kristály Színtéren mutatják be.
Olvass tovább nálunk Budapest témában: