Egy olyan keresztény kolostor maradványai kerültek elő Egyiptomban, amely még Jézus Krisztus halála után alig négy évszázaddal működött.
A Kr. u. 5. századból származó komplexum önmagában is jelentős lelet, de a régészek figyelmét leginkább egy rövid, görög nyelvű felirat keltette fel, amely új kérdéseket vet fel a helyszín szerepével kapcsolatban.
A feltárást az Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities jelentette be március végén. A közlemény szerint az épület a korai kopt szerzetesség egyik fontos állomását képviselheti, egy olyan korszakból, amikor a keresztény közösségek még formálódóban voltak Egyiptomban.
A kopt elnevezés görög eredetű, és eredetileg „egyiptomit” jelentett; ma az egyiptomi keresztények nyelvére és kulturális hagyományára utal.
Egy korai keresztény központ részletei tárultak fel
A Qallaya térségében feltárt épület szerkezete egy nagyobb szerzetesi kolostorra utal, ahol a régészek összesen 13 helyiséget azonosítottak, amelyek különböző funkciókat láthattak el. Egyes terek a szerzetesek lakóhelyéül szolgáltak, másokat vendégek fogadására vagy oktatásra használhattak, míg a kiszolgálóhelyiségek – köztük konyha és raktár – a mindennapi működést biztosították.
Az északi oldalon egy nagyobb csarnokot is feltártak, ahol kőpadok sorakoztak, növényi motívumokkal díszítve – feltehetően itt fogadhatták az érkezőket.
A feltárás egyik legérdekesebb lelete az egyik helyiség bejáratánál fekvő téglalap alakú mészkőlap volt, amelybe rövid, kopt nyelvű szöveget véstek.
A fordítás szerint a felirat szövege „Apa Kyr, Shenouda fia”, és bár rövid, több fontos részletet is elárul.
Az „Apa” megszólítás a korai keresztény közösségekben tiszteleti cím volt, amely nagyjából az „atya” jelentésének felel meg, és gyakran tapasztalt szerzetesek vagy lelki vezetők esetében használták.
A „Kyr” (vagy Kir) név görög eredetű, ami nem meglepő ebben a korszakban, amikor a görög nyelv és kultúra erősen jelen volt Egyiptomban is. A „Shenouda fia” kitétel pedig családi kapcsolatra utal, ami viszonylag ritka az ilyen jellegű feliratoknál.
A kutatók szerint a kődarab nagy valószínűséggel sírfelirat lehetett, bár egyelőre nem teljesen biztos, hogy eredetileg is ezen a helyen állt-e, vagy később került a bejárat közelébe. Mindenesetre a rövid szöveg egy nagyon fontos lelet, mivel egy konkrét személyt kapcsol a helyszínhez, ami ritka az ilyen korai monasztikus lelőhelyeknél.
A korai kereszténység egyiptomi központja
Egyiptom különleges szerepet játszott a keresztény szerzetesség kialakulásában, a 3–4. században itt élt Remete Szent Antal, akinek példája nyomán az elvonult életforma később Európában is elterjedt.
Ennek a hagyománynak az egyik legfontosabb központja a Wadi el-Natrun térsége volt, ahol a legkorábbi szerzetesi közösségek alakultak ki. A kutatások itt is jelentős eredményeket hoztak az elmúlt években.
Kép: Egyptian Ministry of Tourism and Antiquities / Facebook
Itt nemrég egy 4–6. század közé datálható kolostor maradványait tárták fel, amely mintegy 2000 négyzetméteres területen helyezkedett el. Az épület vályogtéglából készült, vastag, akár egy méteres falakkal, közepén pedig egy nyitott udvar köré szerveződött.
Ebben a kolostorban is különálló szerzetesi cellák, konyhák, kemencék és raktárhelyiségek is voltak, ami jól mutatja, hogy ezek a közösségek önellátó rendszerekben működtek. A régészek temetkezési helyeket is találtak az épületen belül, ami arra utal, hogy a szerzetesek életük végéig ugyanazon közösség részei maradtak.
A falakat vakolattal borították, és keresztekkel, pálmafákkal, valamint geometrikus díszítésekkel ékesítették. Emellett itt is előkerültek kopt feliratok, amelyek szerzetesek neveit és vallásos szövegeket őriztek meg.
Ezek a feltárások szervezett szerzetesi közösségek nyomait mutatják, akik a korai kereszténység fontos szereplői lehettek, és hozzájárulhattak ahhoz, hogy ez az életforma később más területeken és Európában is elterjedjen.