Száz nap alatt rendszerszintű fordulatot ígér a Tisza az egészségügyben – de nagyobb a baj, mint hinnék
Száz nap alatt indítana átfogó reformot az egészségügyben a Tisza Párt, a szakmai szervezetek szerint azonban a helyzet súlyosabb annál, mint amit rövid távon kezelni lehet.
A háttérben már hónapok óta készültek a szakmai csoportokban a jogszabály-tervezetek és intézkedési csomagok. Így már az első 100 napban is érdemi lépések történhetnek – számolt be róla a Népszava.
A rövid távú tervek közé tartozik egy önálló egészségügyi minisztérium felállítása, az adatvezérelt működés bevezetése és a betegutak átláthatóbbá tétele. Egy olyan rendszer létrehozása a cél, ahol pontosan mérhető, melyik intézmény hogyan teljesít, és a betegek is követni tudják, mikor jutnak ellátáshoz.
A minőségellenőrzést egy független hatóság erősítené, amely az angol Care Quality Commission mintájára működne: helyszíni vizsgálatokkal ellenőrizné a kórházakat, majd nyilvánosan jelezné, hol megfelelő az ellátás, és hol vannak komoly hiányosságok.
A Magyar Orvosi Kamara szerint a változáshoz azonban nem elég a szerkezeti átalakítás:
„Az egészségügyben bekövetkező valódi rendszerváltozás nem merülhet ki szervezeti átalakításokban vagy finanszírozási reformokban. Szükség van a szakmai autonómia helyreállítására, az etikai normák megerősítésére és egy olyan közeg kialakítására, ahol a kritika nem retorziót, hanem párbeszédet […] eredményez, és ahol a beteg érdeke minden más szempontot megelőz” – fogalmazott az MOK.
A testület szerint az elmúlt években a szakmai és etikai alapok is súlyosan sérültek. Úgy látják, hogy a politikai lojalitás sok esetben felülírta a szakmai szempontokat, ami aláásta a bizalmat az egészségügyben, és a dolgozók kiszolgáltatottságához vezetett. A kamara ezért nemcsak reformokat, hanem a felelősség tisztázását és a szakmai autonómia helyreállítását is szükségesnek tartja.
Hiába a reform, ha nincs, aki dolgozzon
Az egészségügyi rendszer másik legnagyobb problémája az emberhiány – ebben szinte teljes az egyetértés a szakmában. A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szerint több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, miközben a meglévő állomány túlterhelt és gyorsan öregszik.
A Népszava összefoglalója szerint a szakmai érdekképviseletek egybehangzóan figyelmeztetnek az ágazat feszültségeire. Soós Adrianna, a Független Egészségügyi Szakszervezet vezetője szerint az ágazat egyik nyomó problémája a túlterheltség és az alulfizetettség. Szerinte az igazi áttörést nem az egyszeri béremelések, hanem a kiszámítható életpálya hozná, amiben érdemes maradni és hosszú távra tervezni.
Hasonlóan látja a helyzetet Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara elnöke is, aki szerint nem elég kozmetikázni az ágazatot, hanem új alapokra kell helyezni az egészségügyet.
Balogh Zoltán korábban is hasonlóan borús képet vázolt fel, még egy novemberi szakmai konferencián arról beszélt, hogy a szakdolgozói állomány átlagéletkora már meghaladja a 47 évet, miközben több mint húszezer dolgozó tartozik az 50 év feletti korosztályba. A felnőttellátásból szintén hiányzik nagyjából 14 ezer ápoló, ami hosszabb távon tovább súlyosbíthatja a rendszer működési gondjait.
A kamara szerint legalább 40 ezer új szakdolgozóra lenne szükség a biztonságos működéshez.
A szintén aggodalomra okot adó kórházi állapotokkal kapcsolatban pedig korábban is beszámoltunk súlyos helyzetekről.
A Tisza Párt hosszú távú tervei az egészségügyben
A gyorsan bevezethető változtatások mellett a Tisza Párt egészségügyi programjának igazi súlya a hosszabb távú célokban látszik, amelyek már komoly forrásokat és időt igényelnek:
- 2027-re a várólisták legfeljebb 6 hónapra csökkennének a fekvőbeteg-ellátásban, a járóbeteg-ellátásban pedig 2 hónap lenne a maximum
- 2030-ra az egészségügyi finanszírozás elérné a GDP 7 százalékát, addig pedig évente legalább 500 milliárd forinttal növelnék a forrásokat
- 2035-re a várható élettartamot 80 évre emelnék, többek között a megelőzés erősítésével és az egészségtudatos életmód támogatásával
- mentők gyorsítása: a cél, hogy bárhol az országban 15 percen belül megérkezzen a mentő, ehhez pedig új járműveket is beszereznének
A rendszerszintű változtatásoknak pedig lényeges eleme lesz a kórházi struktúra átalakítása. Minden régióban fejlesztenének egy korszerű központi intézményt, ezzel együtt a kisebb kórházakat is megtartanák és erősítenék. A koncepció szerint a bonyolult ellátások központosítva történnének, a mindennapi betegellátás viszont helyben maradna.
Ezek a tervek egy átalakított, jobban finanszírozott egészségügyet ígérnek. A szakmai szervezetek szerint azonban továbbra is az lesz a fő kérdés, hogy lesz-e elegendő ember a rendszer működtetéséhez, és sikerül-e a szerkezeti változtatásokon túl visszaállítani a szakmai autonómiát és a bizalmat az egészségügyben.