A világháborúra készülve hozhatják vissza a sorkatonaságot ebben az országban is
Nem elég az önkéntes katonai szolgálat, egyre több szakértő szerint biztosra kell menni: csak a sorkatonaság jelent megoldást világháború esetén.
Egy friss, nagy port kavart jelentés szerint az Egyesült Királyságnak a sorkatonság bevezetésére kell készülnie, mivel a feszültség egyre csak nő Oroszországgal. A brit védelmi szakértők szerint már nem elegendő az önkéntes katonai szolgálatra építeni, ha valóban fel akarnak készülni egy esetleges harmadik világháborúra – hívja fel a figyelmet a Daily Star.
A Royal United Services Institute (RUSI) elemzői arra figyelmeztetnek, hogy az ország védelmi képességeinek gyors megerősítése elkerülhetetlen. A jelentés szerint a mozgósítás nem állhat meg ott, hogy egyre több tartalékost toboroznak vagy visszahívják a korábban szolgált katonákat: tovább kell menni az önkéntességnél.
Először a fiatalok jönnek, aztán az idősebbek is
A szakértők szerint egy újabb globális konfliktus kirobbanása esetén a brit kormány várhatóan a korábbi háborús mintákat követné. A második világháborút közvetlenül megelőzően, 1939-ben először a 20 és 22 év közötti férfiakat hívták be, de a harcok kitörésekor a helyzet gyorsan megváltozott: már minden 18 és 41 év közötti férfi érintett lett.
És a folyamat finoman szólva sem állt meg: 1941 végére már az 51 éves férfiakat is besorozták, sőt az 52 és 60 év közöttieknek is részt kellett venniük a háborúban „valamilyen formában”. Ez a történelmi precedens is tökéletesen megmutatja, hogy egy újabb konfliktus esetén nincs megállás: egyre szélesebb korosztályokat érint a kötelező katonai szolgálat.
Oroszország előnyben lehet egy elhúzódó világháborúban
A szakemberek Oroszország egyre ijesztőbb tervei mellett elsősorban az erőviszonyok drámai különbsége miatt aggódnak. Míg Putyin hadserege körülbelül egymillió aktív katonával rendelkezik, addig az Egyesült Királyság hadereje nagyjából 140 ezer főből áll.
Ez az arány sokak szerint aggasztó, különösen egy elhúzódó konfliktus esetén. Nem véletlen, hogy több európai ország, köztük Franciaország és Németország már lépéseket tett a katonai szolgálat megerősítésére vagy legalább részleges visszaállítására.
Nem mernek időben lépni az európai kormányok?
Paul O’Neill, a RUSI vezető szakértője élesen bírálta a brit döntéshozókat. Szerinte az ország történelmileg hajlamos késlekedni a felkészüléssel. „Hagyomány nálunk, hogy ezeket a dolgokat túl későn tesszük meg. Az első és a második világháború mozgósítása is jellemzően későn történt, de persze abszolút érthető, hogy miért. A kormányok nem akarják kitenni magukat a mozgósítás gazdasági hatásainak, ha bíznak abban, hogy az nem feltétlenül szükséges.”
De a szakember véleménye szerint muszáj változtatni az óvatos hozzáálláson. Fontos megjegyezni, hogy a jelentés nem azonnali, tömeges sorozást javasol, hanem egy fokozatos, kísérleti jellegű rendszert. A francia mintát követve kezdetben kisebb létszámú, szelektív behívást vezetnének be, hogy teszteljék a rendszer működését.
Emellett részletes mozgósítási tervet is sürgetnek, amely pontosan meghatározná a veteránok és tartalékosok szerepét. A cél az, hogy szükség esetén gyorsan és hatékonyan lehessen növelni a hadsereg létszámát.
De vajon a minta ragadós lesz? Előbb-utóbb sorra kerülhetnek újabb európai államok is – például Magyarország?
Kiemelt kép: depositphotos.com