Úgy tűnik, átírhatjuk a történelemkönyveket, mert totális tévhit volt, hogy a neandervölgyi ősember sokkal butább volt a ma emberénél.
Mindannyian azt tanultuk az iskolában, hogy a neandervölgyiek egyszerű, lassú felfogású barlanglakók voltak, akik képtelenek lennének felvenni a versenyt a modern emberrel. A Daily Star beszámolója szerint azonban egy friss kutatás teljesen felforgatja ezt a képet: egyes szakemberek szerint az ősemberek egyáltalán nem voltak ostobábbak nálunk, gondolkodásban könnyen felvehették a versenyt a Homo sapiens-szel.
A neandervölgyiek több százezer éven át éltek és vándoroltak Európában és Ázsiában, mégis hosszú ideig úgy kezelték őket, mint ügyetlen, primitív lényeket. Hiába volt nagyobb koponyájuk, sokáig azt feltételezték, hogy gyengébb beszédkészséggel és kisebb memóriával rendelkeztek.
Sokkal kisebbek a különbségek, mint eddig hitték?
Az Indiana Egyetem kutatói a részletes agyi adatokat elemezték ki, és meglepő eredményre jutottak. Az ősemberek és a korai modern emberek közötti eltérések nem voltak nagyobbak, mint amilyeneket ma is megfigyelhetünk az emberek között.
Sőt, a modern emberek között kilenc agyi területen nagyobb különbségek vannak egymás között, mint amekkorák a neandervölgyiek és a Homo sapiens között voltak. Ez alapjaiban kérdőjelezi meg azt a régi nézetet, hogy őseink a szellemi képességeik miatt haltak ki.
A kutatók így fogalmaztak: „A neandervölgyiek agyi és kognitív különbségei kényelmesen beleillenének a modern emberi populációk közötti eltérések tartományába.” Érthetőebben fogalmazva: ma is van akkora különbség az egyes emberek kognitív képességei között, hogy simán elférne köztünk egy ősember.
Akkor miért tűntek el?
De ha nem voltak butábbak, akkor mi okozta a vesztüket? A szakértők szerint a válasz sokkal összetettebb, mint eddig gondoltuk. És nem is hirtelen kihalás történt, hanem egy lassú beolvadási folyamat.
Amikor a modernebb emberek Afrikából kiindulva benépesítették a világot, egyre nagyobb számban jelentek meg, és fokozatosan kiszorították a korábbi embertípusok kisebb csoportjait. Közben azonban keveredtek is velük, ami egy különleges genetikai folyamatot indított el.
Ezt „genetikai elárasztásnak” nevezik, és ennek köszönhetően ma is hordozzuk örökségüket: a modern európai emberek DNS-ének körülbelül 1–2 százaléka neandervölgyi eredetű.
Nemsokára „feltámad” egy neandervölgyi?
Visszaemlékezve iskolai tanulmányainkra kijelenthetjük: ez a felfedezés alapjaiban változtatja meg mindazt, amit az emberi fejlődésről gondoltunk. A neandervölgyiek mégsem primitív, nagyon távoli rokonaink voltak, hanem hozzánk nagyon hasonló, intelligens emberek – akik végül nem eltűntek, hanem részben bennünk élnek tovább? Ez persze nemsokára akár konkrétan is kiderülhet – ha a terveknek megfelelően valóban klónozzák a neandervölgyi embert.