Az EU kitiltana két kínai óriáscéget az uniós piacról, Magyarország is érintett lehet
Az Európai Unió arra ösztönzi a tagállamokat, hogy biztonsági kockázatokra hivatkozva zárják ki a kínai Huawei és a ZTE berendezéseit a távközlési hálózatokból, ami több ország mellett Magyarország számára is komoly következményekkel járhat.
Az Európai Bizottság javaslata egy készülő kiberbiztonsági szabályozás része, amely lehetővé tenné a „magas kockázatúnak” minősített beszállítók kizárását az uniós piacról. Így csökkentené az EU a külső függőséget a kritikus infrastruktúrákban, különösen az 5G-hálózatok esetében.
Ez Magyarország szempontjából különösen érzékeny kérdés, mert az Orbán-kormány az elmúlt években nyitott a kínai technológiai cégek felé, és több együttműködés is épült ezekre a kapcsolatokra.
Növekvő feszültség az EU és Kína gazdasági kapcsolataiban
Az Európai Unió és Kína kapcsolatát az utóbbi években egyre inkább a gazdasági verseny határozza meg. Miközben a két fél között továbbra is élénk a kereskedelem, Brüsszelben egyre nagyobb aggodalmat kelt, hogy a kínai vállalatok gyorsan növelik részesedésüket több kulcsfontosságú piacon.
Az EU ezért egyre tudatosabban próbálja védeni saját iparát és csökkenteni a külső függőségeket, különösen az olyan stratégiai területeken, mint a technológia és az infrastruktúra.
A makronom.eu elemzése szerint az idei első negyedévben Kína 83 milliárd dolláros kereskedelmi többletet ért el az Európai Unióval szemben: a kínai export 148 milliárd dollár volt, miközben az EU-ba irányuló import csak 65 milliárdot tett ki.
A kínai cégek európai térnyerése jól látható az autópiacon is, különösen az elektromos és hibrid modellek esetében. A közép-kelet-európai trendek alapján egyre több kínai márka jelenik meg, és gyorsan növelik a részesedésüket, részben az agresszív árképzésnek, részben a technológiai fejlesztéseknek köszönhetően.
Az eladások értéke egy év alatt 11 milliárdról 20,6 milliárd dollárra nőtt, és a kontinens mára a kínai elektromosjármű-export jelentős részét adja ki.
Korábban megírtuk: Új irányt vesz az autópiac Közép-Európában: elektromos átállás és új szereplők formálják az autóipart
Brüsszelben ezt egyre inkább stratégiai problémaként kezelik, és több területen is próbálják visszaszorítani a kínai jelenlétet. Ebbe a sorba illeszkedik a mostani javaslat is, amely a távközlési és akár az energetikai infrastruktúrában korlátozná a Huawei és a ZTE eszközeit.
A két cég már évek óta vita tárgya, ráadásul több nyugati ország, köztük az Egyesült Államok is nemzetbiztonsági kockázatokra hivatkozva már korlátozta a működésüket. Az EU most ehhez hasonló, egységesebb fellépés felé mozdulhat el.
Kína ellenintézkedésekkel készült
A kínai fél élesen reagált a tervezett intézkedésekre. Peking szerint a javaslat diszkriminatív, és nem műszaki vagy biztonsági szempontokon alapszik. A kínai kormány már korábban jelezte, hogy ellenintézkedéseket vezethet be, ha az EU valóban életbe lépteti a szabályozást.
„Kína a héten levelet küldött az Európai Bizottság ipari és távközlési részlegeinek, amelyben felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyeket Peking szeretne visszavonatni” – fogalmazott egy kínai szóvivő a HuaweiCentral beszámolója alapján.
A Huawei szerint sértené az Európai Unió alapelveit, ha a szabályozás nem műszaki és biztonsági szempontokra, hanem a cégek származási országára épülne. A vállalat a Portfolio-nak eljuttatott közleményében azt írta, hogy egy ilyen megközelítés ellentétes lenne a méltányosság és a megkülönböztetésmentesség elvével, valamint az EU nemzetközi kötelezettségeivel is.
A vállalat azt is elmondta, hogy 170 országban van jelen, Budapesten működteti európai ellátó központját, amely 40 országot szolgál ki, és mintegy kétezer embernek ad munkát. Továbbá jelezte, hogy figyelemmel kíséri a jogalkotási folyamatot, és szükség esetén megteszi a jogi lépéseket.
Magyarország erősen kitett a kínai beruházásoknak
Az elmúlt években Magyarország több nagy kínai ipari beruházást is bevonzott: Debrecenben épül a CATL akkumulátorgyára, amely már önmagában mintegy 7,3 milliárd eurós projekt, Szegeden pedig a BYD hozza létre első európai elektromosautó-gyárát.
Ezek mellett több kínai beszállító is megjelent a hazai akkumulátoriparban, az ilyen projektek pedig jelentős állami támogatással valósulnak meg, és az elektromobilitáshoz kapcsolódó iparágakra épülnek. Egy uniós szigorítás ebben a helyzetben bizonytalnná tehetné a jövőbeni beruházásokat és a már folyamatban lévő projektek környezetét is átalakíthatja – például a beszállítói láncok vagy akár a finanszírozási feltételek terén.
Kapcsolódó: Ennyibe fog fájni ténylegesen a magyar kormány által felvett kínai hitel