Különös leletre bukkantak régészek Kínában: egy több mint 2300 éves sírban bukkantak egy bronzedény rejtette ősi alkoholos ital maradványaira. A folyadék egy korabeli sörfajta lehetett, amely meglepően jó állapotban vészelte át az évszázadokat.
A lezárt bronzpalack a Shanjiabao temető egyik sírjából került elő, nem messze a Qin-kori Nagy Fal egyik szakaszától. Az edényben nagyjából 15 csészényi folyadék maradt fenn, ami önmagában is rendkívüli felfedezésnek számít.
A Shanjiabao temetőben összesen 183 sírt tártak fel, amelyek abból az időszakból származnak, amikor több kínai állam harcolt egymással a hatalomért, még azelőtt, hogy a Qin állam egyesítette volna Kínát és létrehozta az első kínai császárságot. Ez a korszak Kr. e. 475-221 közé tehető.
Meglepően fejlett technológiát használhattak az ősi kínai sörfőzők
A Qin-kori italban összesen 8571 élesztősejtet azonosítottak, emellett köles, búza, árpa és az ízesítéshez használt aminosavak nyomait is megtalálták. A kutatók szerint mindez arra utal, hogy a Qin-kori sörfőzők meglepően kifinomult technológiával dolgoztak, és pontosan ismerték az erjesztés folyamatát.
Különösen figyelemre méltó, hogy a folyadékban ilyen nagy mennyiségben maradtak fenn élesztősejtek, mivel ezek általában rendkívül nehezen őrződnek meg ilyen hosszú időn keresztül.
„Az ősi, gabonaalapú Shanjiabao-i alkoholos italban talált több ezer élesztősejt arra utalhat, hogy a Qin emberek által használt erjesztőanyag rendkívül hatékony volt” – írták a kutatók. Azt is megállapították, hogy a folyadék egyértelműen gabonaalapú alkoholos ital volt, nem pedig gyümölcsbor.
A környéken több korabeli védelmi létesítmény maradványait is megtalálták, a temetőt valószínűleg helyi lakosok és a határvidéken szolgáló katonák egyaránt használhatták.
Ha lemaradtál: Az első kínai császár sírja a történelem egyik legnagyobb felfedezése, mégsem merik felnyitni
Egy eddig ismeretlen sörfőzési módszer lehetett
A vizsgálatok során köles, búza és árpa maradványait is azonosították az italban. A kutatók itt kiemelték, hogy ez a gabonakombináció eddig nem jelent meg ismert történelmi feljegyzésekben, vagyis a Qin-kori sörfőzők olyan technológiát használhattak, amelyről eddig nem volt tudomása a szakembereknek.
Az ital összetétele arra is utal, hogy készítői tudatosan alakították az ízvilágot és az erjesztés folyamatát. A folyadékban több ezer különböző kémiai vegyületet találtak, köztük különféle savakat, szénhidrátokat és más szerves anyagokat is.
A sör fennmaradásában a tárolási módszer is fontos szerepet játszhatott. A Qin-korban gyakran textillel fedték le az edényeket, majd sárral és szerves anyagokkal zárták le őket, ami rendkívül hatékony tömítést biztosított.
Azért is számít különösen értékesnek a lelet, mert az ókori alkoholos italokból általában csak apró maradványok vagy lerakódások kerülnek elő. Ebben az esetben azonban nagy mennyiségű folyadék maradt az edényben, ami jóval részletesebb vizsgálatokat tett lehetővé a kutatók számára.
Olvass tovább: Ez minden régész álma – 1000 éves, arannyal teli sírhelyre bukkantak Panamában
A teljes kutatást a Journal of Archaeological Science: Reports tudományos folyóiratban publikálták.
