A görög mitológiában Poszeidónt elsősorban a tengerek uraként ismerjük, de az ókori görögök hite szerint hatalma a folyókra, tavakra, forrásokra és mocsarakra is kiterjedt. Számos szentélyét víz közelében emelték, és az egyik ilyen templomot évszázadokkal az építése után egy mocsaras terület nyelte el, és több mint két évezreden át rejtve maradt.

A régészek most úgy vélik, sikerült azonosítaniuk az elveszett szentélyt.

Sokáig csak Poszeidón elveszett templomaként emlegették

A szentély azonosításáról és a folyamatban lévő ásatásokról a Popular Mechanics közölt összefoglalót, amiből kiderült, hogy a Peloponnészosz nyugati partvidékén álló Poszeidón-szentélyről már az ókorból is maradtak feljegyzések.

A görög földrajztudós, Strabón a Geographika című művében említette a templomot, amely szerinte a mai Elisz területén, szent olajfaligetek között állt. A szentély vallási központként szolgált több környező város számára, és fontos szerepet játszott a térség életében.

A szentély eltűnésében valószínűleg a térség folyamatos földrajzi átalakulása játszott szerepet. Az ókorban a tengerpart közelebb húzódott a templomhoz, a környéken pedig kiterjedt lagúnák és mocsaras területek alakultak ki. Az évszázadok során a terület fokozatosan feltöltődött üledékkel, így a romok vastag rétegek alá kerültek.

Hat évvel ezelőtt történt az első áttörés, amikor a kezdődő ásatások során már találtak olyan alapfalakat, amelyek méretük és elhelyezkedésük alapján megfelelnek a történeti forrásokban szereplő Poszeidón-szentélynek.

Egy szokatlan alaprajzú templom

A feltárt épület alaprajza több szempontból is eltér a görög templomoknál megszokott megoldásoktól. A mintegy 28 méter hosszú és 10 méter széles építmény két nagy helyiségből állt, amelyek egy előcsarnokon keresztül voltak megközelíthetők. A hátsó részen egy további terem helyezkedett el.

A régészek szerint elképzelhető, hogy a két fő helyiséget különböző istenségek tiszteletére használták. Egy másik elmélet szerint az egyik terem vallási célokat szolgált, a másikban pedig a környező városok képviselői gyűlhettek össze.

Az ásatásokból az is kiderült, hogy a templomot az ókorban jelentősen átalakították. Az i. e. 4. és 3. század fordulóján felújításokat végeztek rajta, amelyek során a régi tetőcserepeket sem dobták ki. Azokat a padló alatt használták fel egy olyan réteg kialakítására, amely segített megakadályozni a talajvíz beszivárgását. Ez kifejezetten fontos lehetett egy olyan területen, amelyet gyakran fenyegetett a víz.

Ha lemaradtál: 7000 éves horrorverem: lefejezett csontvázak sokkolják a kutatókat – KÉPEK

Egy bronztábla még mindig őrzi a templom titkait

A Poszeidón templomának tartott építmény környékén számos olyan tárgy került elő, amely betekintést nyújt az egykori vallási életbe. A legjelentősebb leletek közé tartozik egy márványból készült perirrhanterion, vagyis rituális vízmedence. Az ilyen tárgyakat a hívők megtisztulási szertartások során használhatták.

A kutatók egy festett ivóedény, egy úgynevezett kantharosz töredékeit is megtalálták. Ez a kétfülű edény gyakran kapcsolódott Dionüszosz kultuszához, bár egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a bor istenét ezen a helyen is tisztelték volna.

Kicsit kilóg a többi lelet mellől egy bronzból készült feliratos tábla, amely egykor a templom falán függhetett. A felirat jelenleg még olvashatatlan, de a restaurálási munkálatok során a szakemberek remélik, hogy sikerül megfejteni a rajta szereplő szöveget. A kutatások 2026-ban is folytatódnak, így a régészek várhatóan további részleteket is megtudhatnak majd a szentélyről.

Olvass tovább: Több száz éves vár régészeti feltárását mutatják be: pénzérme, bronzgyűrű, pattintott kőeszköz is látható!