Van, aki egy nyári este után egyetlen szúnyogcsípés nélkül megy haza, míg mások néhány perc alatt tele lesznek viszkető csípésekkel. Sokan ilyenkor csak a vércsoportjukat vagy egyszerűen a rossz szerencséjüket okolják, de a legfrissebb kutatások szerint a szúnyogok egyáltalán nem véletlenszerűen választanak áldozatot.
A szúnyogok már tíz méterről elkezdik kiválasztani a célpontjukat
„Több mint 100 éve tudjuk, hogy a szúnyogokat vonzza a kilélegzett szén-dioxid – ez az első jel, amely beindítja a viselkedésüket” – mondta az AFP-nek Rickard Ignell svéd kutató. Hozzátette, hogy ez már több tíz méteres távolságból is működik, amikor a szúnyogok először érzékelik, hogy ember van a közelben.
Ahogy arról a Sciencealerten megjelent kutatás is beszámolt, körülbelül 10 méteres távolságon belül a szúnyogok már a testünk által kibocsátott szagokat is elkezdik érzékelni. „A szagok a szén-dioxiddal együtt még erősebb vonzerőt jelentenek számukra” – fogalmazott a kutató a friss tanulmány vezető szerzőjeként.
Ahogy pedig egyre közelebb kerülnek, a testhőmérséklet és a páratartalom is tovább erősíti a vonzerőt, így egyes emberek végül sokkal csábítóbb célponttá válnak a szúnyogok számára.
A kutatók szerint minden embernek egyedi kémiai összetétele van, és a bőrön baktériumok milliárdjai élnek, amelyek több száz különböző vegyületet termelnek, és ezek közül egyesek különösen vonzónak bizonyulnak a szúnyogok számára.
Egy bőrünkben termelődő anyag a szúnyogok kedvencévé tehet
„A bőrünkön élő mikrobák által termelt vegyületek keveréke hol vonzóbb, hol kevésbé vonzó a szúnyogok számára” – magyarázta egy szakértő kutató.
Az emberi szervezet összesen 300–1000 különböző illékony szerves vegyületet bocsát ki, de a tudósok még csak most kezdik pontosan megérteni, hogy ezek közül melyek azok, amelyek valóban vonzzák a szúnyogokat.
Egy friss, svéd vezetésű kutatás során a tudósok 42 nő testének illatanyagait elemezték, miközben azt figyelték, mely résztvevőket részesítik előnyben a sárgalázat és a dengue-lázat terjesztő szúnyogok. A kutatás során 27 olyan vegyületet azonosítottak, amelyeket a rovarok érzékelnek.
Közülük kiemelkedően fontosnak bizonyult az úgynevezett 1-octen-3-ol, vagy más néven gombaalkohol. Azokat a résztvevőke jóval ygakrabban csíptek a szúnyookt, akiknek a szervezete nagyobb mennyiségben termelte ezt a vegyületet.
A kutatókat az is meglepte, hogy már ennek az anyagnak a csekély növekedése is érezhető különbséget okozott. A vizsgálat arra is utalt, hogy a várandós nők – különösen a második trimeszterben – szintén vonzóbb célpontnak számíthatnak
Ha lemaradtál: Egy orvos elárulta, miért nem vesszük észre, ha megcsíp egy szúnyog
Nem a vércsoport a döntő tényező
A közhiedelemmel ellentétben a szakemberek szerint nincs meggyőző tudományos bizonyíték arra, hogy a szúnyogok egyértelműen valamelyik vércsoportot részesítenék előnyben. Hasonlóképpen nem igazolódott az sem, hogy a haj-, szem- vagy bőrszín meghatározó szerepet játszana a célpontválasztásban.
Sokkal fontosabbnak tűnik a testünk által kibocsátott vegyületek összetétele, a kilélegzett szén-dioxid mennyisége, valamint az olyan tényezők, mint a testhőmérséklet vagy az izzadás. Egyes kutatások szerint a bőrön található karbonsavak és a tejsav szintén szerepet játszhatnak abban, hogy bizonyos emberek miért vonzzák jobban a vérszívókat.
Sör mint szúnyogmágnes?
Egy holland kutatás arról is beszámolt, hogy az alkoholfogyasztás is növelheti a szúnyogcsípések kockázatát. A sör emelheti a testhőmérsékletet, fokozhatja a szén-dioxid-kibocsátást és megváltoztathatja a bőr illatát, ami vonzóbbá teheti az embert a szúnyogok számára. A vizsgálatban azok a résztvevők, akik az előző 24 órában sört ittak, átlagosan jóval nagyobb érdeklődést váltottak ki a vérszívókból.
A kutatók szerint a kérdés jelentősége messze túlmutat a kellemetlen viszketésen. Az éghajlatváltozás miatt ugyanis egyre több, betegségeket terjesztő szúnyogfaj jelenik meg új területeken, ezért annak megértése, hogy a rovarok pontosan milyen jelek alapján választanak célpontot a járványügyi védekezés szempontjából is hasznos lehet.
Olvass tovább: A világ legrégebbi szúnyoglárváját találták meg, 247 millió éves információkat tartalmaz
Borítókép: Wikimedia Commons
