Csaknem húsz éve, 2006. augusztus 24-én hozott egy olyan döntést a Nemzetközi Csillagászati Unió (International Astronomical Union IAU), amely alapjaiban változtatta meg a Naprendszerről tanultakat. Ekkor történt ugyanis, hogy a Pluto elvesztette bolygó státuszát, és törpebolygó lett.
A döntés azóta is vitákat gerjeszt azok körében, akik ezt talán túl komolyan vették, és így időről időre petíciók és kampányok során követelik a „kilencedik bolygó” visszaállítását. A csillagászok azonban továbbra sem látják indokoltnak a változtatást, és megvan a maguk oka rá.
Miért kellett lefokozni a Plutót?
A problémát elsősorban a Naprendszer külső részének felfedezései okozták. A Kuiper-övben egyre több, hozzá hasonló objektumot találtak, majd 2005-ben felfedezték az Eris nevű égitestet is, amely tömege nagyobb a Plutóénál, ráadásul nem is kevéssel, hanem mintegy 27 százalékkal.
Emellett a törpebolygó tömegének akár 30-50 százaléka is jégből származhat, sűrűsége pedig körülbelül 1,86 g/cm³, amivel sűrűbb a Naprendszer gázóriásainál, de ez az érték nagyjából a fele a leginkább légies kőzetbolygó, a Mars sűrűségének.
Ez pedig felvetette a kérdést: ha a Pluto bolygó, miért ne lenne az Eris is az? És mi történik akkor, ha még több hasonló égitestet fedeznek fel? Az IAU ezért 2006-ban hivatalos definíciót alkotott a bolygókra. Egy bolygónak három feltételnek kell megfelelnie: a Nap körül kell keringenie, saját gravitációja révén közel gömb alakúnak kell lennie, valamint „meg kell tisztítania” pályája környezetét a hasonló méretű objektumoktól.
Az IFLScience cikke szerint a Pluto az első két feltételt teljesíti, a harmadikat azonban nem. A Kuiper-öv számos más objektumával osztozik a térségen, ezért az IAU törpebolygóvá minősítette.
Miért nem egyszerű visszahozni?
Az egyik lehetőség az lenne, ha történelmi alapon kivételt tennének a Plutóval. Ez azonban tudományosan nehezen védhető: miért lenne a Pluto különleges, ha később hasonló égitesteket fedezünk fel? Másik megoldásként el lehetne hagyni a pályakörnyezet megtisztításának követelményét.
Ebben az esetben nemcsak a Pluto, hanem például az Eris és a Ceres is bolygóvá válhatna, sőt a Pluto a legnagyobb holdjával, a Charonnal akár kettős bolygórendszert is alkothatna. Csakhogy így jelentősen megnőne a bolygók száma. A Naprendszer külső régióiban már most is számos olyan objektum ismert, amelynél felmerülhet a kérdés, hogy gömbölyűsége alapján bolygónak számít-e.
Ez is érdekelhet: Nem is gömb alakú a Föld? Így néz ki valójában otthonunk
Van esély egykori rangjának visszaszerzésére?
Elméletileg igen, de ehhez nem elég a törpebolygó iránti szeretet vagy a történelmi hagyomány. Olyan új definícióra lenne szükség, amely a Plutót is bolygóvá teszi, miközben következetesen alkalmazható a Naprendszer többi égitestére is.
Az elmúlt húsz évben számos kampány indult a mártír törpebolygó visszasorolásáért, de a csillagászati közösség álláspontja alapvetően nem változott. Így egyelőre marad törpebolygó – igaz, alighanem minden más hasonló égitestnél híresebb. És hogy valaha visszakapja-e a bolygó címet? Ehhez nem több nosztalgiára, hanem egy jobb, tudományosan megalapozott definícióra lenne szükség.
Olvass tovább: Rejtélyes bejárat a Marson – tényleg lakhat valaki odabent?
