Egy 28 éves orosz laboratóriumi dolgozó halála után a világ elkezdett beszélni a pestis egyik legritkább és legsúlyosabb formájáról, a tüdőpestisről. A nő egy szibériai, veszélyes kórokozókat is kutató intézetben dolgozott, ezért az esetet kiemelt nemzetközi figyelem kíséri. A legfontosabb kérdés egyelőre megválaszolatlan: valóban pestis okozta a halálát? A WHO szerint jelenleg nagyon alacsony a kockázata annak, hogy az eset Oroszországon kívül veszélyt jelentsen.

Egyelőre nem bizonyított, hogy pestis okozta a halálesetet

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kapcsolatban áll az orosz hatóságokkal a laboratóriumi dolgozó halála miatt. A 28 éves nő az irkutszki Szibériai és Távol-keleti Pestisellenes Kutatóintézet munkatársa volt, és október 2-án hunyt el egy egyelőre meghatározatlan eredetű tüdőgyulladásban – számolt be a 24.hu.

Az intézet veszélyes kórokozókat, köztük a pestist okozó baktériumot is tanulmányozza. A WHO ugyanakkor hangsúlyozta: jelenleg nincs bizonyíték arra, hogy a nő tüdőpestisben szenvedett volna, és az sem tisztázott, hogy betegségét természetes úton szerzett fertőzés vagy a laboratóriumi munkája okozhatta-e.

Az orosz hatóságok szerint az elhunyttal kapcsolatba került embereket megfigyelték és tesztelték. A közlések alapján egyikük esetében sem mutattak ki pestist vagy más veszélyes fertőző betegséget, a kontaktok orvosi megfigyelését pedig lezárták. Az orosz hatóságok szerint a járványügyi helyzet stabil.

A WHO közlése szerint Irkutszkban nem regisztráltak pestises megbetegedést.

Mi az a tüdőpestis?

A pestist a Yersinia pestis nevű baktérium okozza. Bár a betegség leginkább a középkori fekete halál miatt ismert, a baktérium ma is jelen van a világ több pontján, elsősorban vadon élő rágcsálók és bolháik körében.

A WHO három fő formát különböztet meg:

  • bubópestis, amely elsősorban a nyirokcsomókat érinti;
  • szeptikémiás pestis, amikor a fertőzés a véráramba kerül;
  • tüdőpestis, amikor a fertőzés a tüdőt támadja meg.

A bubópestis a leggyakoribb forma. Jellemzően fertőzött bolha csípésével vagy fertőzött állattal való érintkezéssel terjed. Kezeletlenül azonban a fertőzés a véráramba vagy a tüdőbe is eljuthat.

A tüdőpestis ritkább, viszont különösen veszélyes, mivel közvetlenül a légzőrendszert támadja.

Köhögéssel is terjedhet, de nem olyan könnyen, mint a Covid

A tüdőpestis egyik fontos sajátossága, hogy emberről emberre is terjedhet. Egy fertőzött személy köhögés vagy tüsszentés során fertőző légúti részecskéket juttathat a környezetébe, amelyeket más belélegezhet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a tüdőpestis ugyanolyan könnyen terjedne, mint a koronavírus.

A szakértők szerint a fertőzéshez általában szoros, közvetlen kontaktus szükséges. A pestist okozó baktérium nem terjed olyan könnyen nagy távolságokra a levegőben, mint azok a vírusok, amelyek széles körű légúti járványokat képesek okozni.

Piero Olliaro, az Oxfordi Egyetem fertőző betegségekkel foglalkozó kutatója szerint a pestis nem tűnt el: a Yersinia pestis továbbra is jelen van számos térség állati rezervoárjaiban – írja a BBC. Mintegy 200 rágcsálófaj hordozhatja a baktériumot, ezért a világ különböző részein ma is előfordulnak elszórt emberi megbetegedések.

Ezt olvastad már? Váratlan helyről kaphatott segítséget a pestis ahhoz, hogy letarolja Európát

Rendkívül gyorsan súlyossá válhat

A tüdőpestis egyik legnagyobb veszélye a gyors lefolyása. A WHO szerint a lappangási idő mindössze 24 óra is lehet. A tünetek között szerepelhet:

  • légszomj,
  • köhögés,
  • mellkasi fájdalom,
  • láz,
  • valamint véres köpet.

Kezelés nélkül a betegség nagyon magas halálozási kockázattal járhat. Éppen ezért kulcsfontosságú a gyors felismerés és az antibiotikumos kezelés megkezdése.

A jó hír, hogy a pestis antibiotikumokkal kezelhető, és a korán megkezdett terápia jelentősen javítja a túlélési esélyeket. A magas kockázatú expozíciónak kitett személyek számára megelőző antibiotikumos kezelést is alkalmazhatnak.

A modern antibiotikumok és a járványügyi intézkedések miatt a pestis ma már egészen más közegészségügyi fenyegetést jelent, mint évszázadokkal ezelőtt.

Akkor most újabb világjárványtól kell tartani?

A jelenlegi információk alapján nem. A WHO szerint a lehetséges oroszországi tüdőpestises eset jelentette kockázat Oroszországon kívül jelenleg „nagyon alacsony”. A szervezet szóvivője azt is hangsúlyozta, hogy nincs arra utaló jel, hogy a mostani helyzet egy újabb világjárványhoz hasonló esemény lenne.

Az amerikai Betegségellenőrzési és Megelőzési Központ (CDC) szintén közölte, hogy nincs bizonyíték szélesebb körű, az Egyesült Államokat fenyegető veszélyre. Az Egyesült Királyság illetékes hatóságai a brit lakosságot érintő kockázatot szintén nagyon alacsonynak ítélték meg.

Donald Trump amerikai elnök ennek ellenére jelezte, hogy Washington figyelemmel kíséri a helyzetet, és szükség esetén segítséget is felajánlana Oroszországnak. Marco Rubio amerikai külügyminiszter ugyanakkor arra szólította fel Moszkvát, hogy osszon meg több információt a nemzetközi közösséggel.

Miért dolgoznak egyáltalán pestisbaktériummal laborokban?

A mostani eset egyik legérzékenyebb pontja az, hogy az elhunyt egy pestiskutató intézetben dolgozott. A szakértők szerint azonban a veszélyes kórokozók laboratóriumi kutatása önmagában nem rendkívüli. A pestis ma is jelen van bizonyos állatpopulációkban, és évente világszerte előfordulnak emberi megbetegedések.

A kutatásokra szükség van például a gyorsabb diagnosztikai módszerek, a kezelések és a vakcinák fejlesztéséhez, valamint az antibiotikum-rezisztencia nyomon követéséhez. A mostani oroszországi esetnél ugyanakkor éppen az intézet jellege miatt különösen fontos lenne pontosan tisztázni, mi okozta a laboratóriumi dolgozó halálát.