A The Daily Telegraph és a The Sunday Telegraph újságokat, valamint a The Spectator magazint magában foglaló Telegraph Media Group hatalmas, mintegy 1 milliárd font (körülbelül 1,22–1,24 milliárd dollár) értékű adósságválsággal küzd, amellyel olyan bankoknak tartozik, mint a Bank of Scotland és a brit Lloyds Bank.

A hitelező bank az AFP hírügynökségnek elmondta, hogy nem volt más választásuk, mint vagyonkezelőket kijelölni a gazdag Barclay család tulajdonában lévő csoportot irányító B.UK Limited élére „a felhalmozott adósságok és a visszafizetésre utaló jelek hiánya miatt”. A brit médiajelentések szerint ez a lépés a „végső megoldás” volt, miután nem sikerült megállapodásra jutni a csoporttal a mintegy 1 milliárd fontos (1,24 milliárd dolláros) adósság rendezéséről.

Frederick és David Barclay 2004-ben 665 millió fontért (840 millió dollár) vásárolta meg a Telegraph kiadványait. Az irányítás később a RedBird IMI konzorciumhoz került, mielőtt a külföldi tulajdonszerzésre vonatkozó brit médiatörvények módosítása miatt a vagyontárgyakat újra eladásra kínálták volna a The Guardian értesülései szerint.

A brit médiahatóság (Ofcom) és a Verseny- és Piacfelügyeleti Hatóság (CMA) közzétette a RedBird IMI konzorcium által a Telegraph Media Groupra tett felvásárlási ajánlat vizsgálatának eredményeit, miután a brit miniszterek több mint két évig akadályozták az üzlet létrejöttét.

Feltételezésekre alapozva

A reakciók részeként az International Media Investments (IMI) globális befektetési vállalat határozottan elutasította az Ofcom jelentését, beleértve annak módszertanát, alapjait és a bizonyítékok vizsgálata előtt levont következtetéseit. Hivatalos közleményükben kijelentették: „Az Ofcom feladata egy kereskedelmi médiavállalat értékelése lett volna, de kudarcot vallott ebben a feladatban. Meglepő módon az Ofcom a jelentésében kifejezetten kijelentette, hogy nem volt szükséges az IMI-hez köthető vállalatok korábbi bejelentett magatartására vonatkozó információkra támaszkodni”.

A közlemény szerint egy hivatalos szabályozó hatóság figyelmen kívül hagyta az IMI tényleges üzleti múltját és gyakorlatát a következtetések levonásakor. „Ahelyett, hogy a tények alapján értékelte volna a RedBird IMI felvásárlási ajánlatát, az Ofcom önkényes és elfogult feltételezések sorozatára alapozta értékelését, és összemosta egy magáncég kereskedelmi érdekeit egy szuverén állam gyakorlatával.”

A nyilatkozat hangsúlyozza, hogy egy brit médiaszabályozónak nem feladata más országok törvényeinek és kormányzási rendszereinek értékelése. Kiemelték továbbá, hogy az Ofcom jelentése nem talált bizonyítékot az IMI szerkesztői beavatkozására, sőt, elismerte, hogy a csoport sosem próbálta befolyásolni a RedBird IMI portfóliójába tartozó vállalatokat. Szintén elismerték a „The National” erős megfelelési mutatóit a szerkesztői kódexszel kapcsolatban, és azt, hogy a brit Független Sajtószabványügyi Szervezet (IPSO) nem hozott ellenük elmarasztaló határozatot.

Azt is elismerik, hogy „a The National szerkesztőségével kapcsolatos minden korábbi állítás egy olyan időszakból származik, mielőtt a tulajdonjog az IMI csoporthoz került volna”, és hogy a RedBird IMI Telegraph-felvásárlása mögött megalapozott, életképes kereskedelmi indokok álltak.

Figyelmen kívül hagyott kötelezettségvállalások

Annak ellenére, hogy az Ofcom elismerte ezeket a tényeket, a közlemény szerint arra a következtetésre jutottak, hogy ezek egyike sem releváns az értékelés szempontjából. Hozzátették: „Az Ofcom nem vett figyelembe semmilyen, az IMI által kínált állandó és jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalást sem, ideértve a The Telegraph szerkesztői döntéseibe való be nem avatkozás határozott garanciáját, valamint egy független kuratórium létrehozását, amely abszolút joggal rendelkezett volna a főszerkesztő kinevezésére vagy elbocsátására.”

„Az elmúlt években a brit médiaszektorral kapcsolatos szabályozási döntések a tényleges magatartáson, jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalásokon és kereskedelmi ösztönzőkön alapultak. A RedBird IMI ajánlatát azonban nem a tények vagy az IMI tényleges múltja alapján értékelték, hanem a származási ország, és nem a gyakorlatok alapján. Az IMI kéri a befektetőket a jelentés teljes körű elolvasására” – áll a nyilatkozatban.

A dokumentum azzal zárul, hogy „az állítások nem bizonyított tények, a kapcsolat nem jelent irányítást, és a spekuláció nem bizonyíték”. Az IMI határozottan elutasított minden olyan feltételezést, miszerint bármikor is beavatkozott volna – vagy a jövőben beavatkozna – a leányvállalataihoz tartozó médiaszervezetek szerkesztői függetlenségébe.

A külföldi befektetések korlátozása

A brit kormány bejelentése szerint Nagy-Britannia azt tervezi, hogy a külföldi állami tulajdonú befektetők legfeljebb 15 százalékos részesedést szerezhessenek a brit újságkiadó vállalatokban. Ez egy olyan médiareform része, amely véget vethet a The Daily Telegraph tulajdonlásával kapcsolatos, régóta fennálló bizonytalanságnak.

A kormány emellett kiterjeszti jogköreit a médiafúziók ellenőrzésére a hírportálokra és hírmagazinokra is, bár megfigyelők szerint ez korlátozhatja a külföldi befektetések jelenlétét.

2026 szeptemberében Andy Burnham brit miniszterelnök kijelentette: tisztában van azzal, hogy meg kell nyugtatni a befektetőket, miután szembesült az államháztartást érintő kihívások „valóságával”, hogy stabilizálja a piacokat a szélesebb körű gazdasági reformok végrehajtása előtt.

Az elmúlt hetekben a fejlett gazdaságokban az állami hitelfelvételi költségek évtizedek óta nem látott magas szintet értek el, az iráni háborúhoz kapcsolódó folyamatos inflációs nyomás és a növekvő állami hitelfelvétel miatti aggodalmak közepette.

Olvass itt: friss hírek