80 éve a jobb oldalon

1941-ben, némi bizonytalankodás után áttértünk a jobb oldali közlekedésre. Ám nem mindenki tudja, hogy nem mindenhol.

80 évvel ezelőtt, 1941. július 6-án lépett életbe Magyarországon a KRESZ-t módosító, jobb oldali közlekedésről szóló rendelet, amely –  Budapest és az akkor még jóval kisebb agglomeráció kivételével – bevezette az új közlekedési rendet. Négy hónappal később, 1941. november 9-én végül a fővárosban is átállt a közlekedés.

Nem ment zökkenőmentesen

Bár Európában az 1940-es évekre szinte egyeduralkodó volt a jobb oldali közlekedés, Magyarország még mindig kitartott a korábban sokkal elterjedtebb bal oldali közlekedés mellett.

Ez azonban – nem kis részben a náci Németország nyomására – ekkora már tarthatatlanná vált, ezért hosszas előkészületek után hazánk is elkezdett átállni a jobb oldali közlekedésre.

Fotó: Fortepan.hu/Négyesi Pál

Ez persze nem érhette nagy meglepetésként a lakosságot, hiszen évek óta szó volt már arról, hogy hamarosan átáll az ország, ráadásul így volt logikus, hiszen a hazai vasúthálózaton már 1855 óta jobb oldali volt a közlekedés, csakúgy mint a hajózásban és a repülésben.

Bár az I. világháborút követően egyre több ország állt át a jobb oldali közlekedésre, sürgetővé akkor vált a dolog, amikor az Anschlusst követően Ausztriában 1938 szeptemberében,  feldarabolása és megszállása után pedig Csehszlovákiában is áttértek – nyilván német nyomásra – a jobb pályára. Bár a magyar kormányzat 1939-re tervezte az átállást, a világháború kitörése miatt végül ezt halasztani kellett.

Az átállás időszaka. Fotó: Fortepán/Négyesi Pál

A német csapatokat is megzavarta

Az egyre nagyobb logisztikai zűrzavartól és fennakadásoktól tartva (ami be is következett, hiszen a Jugoszlávia megszállására igyekvő, Magyarországon áthaladó német csapatoknak is gondot okozott a bal oldali közlekedési rend), végül a KRESZ módosítása után 1941. július 6-án a főváros és környékének kivételével megkezdték az átállást, négy hónappal később a Budapesten is.

Német csapatok Budapesten, 1941. Fotó: Fortepan / Fortepan/Album002

Az átállás természetesen nem csak az autókat érintette, pontosabban szólva azokat érintette a legkevésbé: az akkor már tömegesen járó autóbuszok átépítése, a buszmegállók és várótermek áthelyezése nem kis költséget és logisztikai bravúrt igényelt. A változtatást megkönnyítendő, lakossági kampányt is kezdtek áprilisban, különböző brossúrák, plakátok és rádiós kampány is igyekezett felhívni a figyelmet az új közlekedési rendre.

Végül nagyobb fennakadások nélkül sikerült átállni, így kisebb, zárt rendszerek kivételével általánossá vált a jobb oldali közlekedés.

Természetesen a bal kormányos autók ezt követően is közlekedhettek az utakon, de új engedélyt már csak jobb kormányos gépjárművekre adtak ki.

Visegrád, Dunakanyar, 1939. Fotó: Fortepan

Érdekesség, hogy a kontinensen utolsóként Svédországban vezették be a jobb oldali közlekedést, 1967-ben.

A kivételek

A váltás nem érintett minden közlekedési eszközt. Így például Budapesten a földalattit és a HÉV-eket egyáltalán nem állították át, ezt csak a világháborút követően kezdték meg: a szentendrei HÉV-et 1947-ben, a földalattit 1973-ban alakították át, ám a gödöllői esetében a mai napig – mintegy zárványként – megmaradt a bal oldali közlekedés. Ennek oka vélhetően az volt, hogy az átállás előtt jelentős összeget költöttek a vonal térközjelzőire. A jelenlegi tervek szerint a HÉV következő felújításánál – ami az ígéretek szerint egyben a 2-es metróval történő összekötést is jelent – végre, 80 év után itt is áttérnek a jobb oldali közlekedésre.

Kerepesi út 148., Rákosfalva HÉV állomás. A gödöllői HÉV-en a mai napig bal oldali közlekedési rend van. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán

Kevesebben tudják, hogy az 1861-ben átadott Kelenföldi pályaudvar és a Déli pályaudvar közötti alagútban a mai napig bal oldali közlekedési rend van érvényben, aminek az oka a helyszűke, ami miatt tolatáskor a jobb oldali pályát is használni kell. Itt vélhetően addig marad ez a közlekedési rend, amíg nem kötik össze a Kelenföldi pályaudvart a Nyugatival. De ez már egy másik történet, amiről itt olvashat:

Több mint száz éves terv adhat új lendületet Budapest közösségi közlekedésének/show]