Három éve zajlik a régészeti feltárás és restaurálás a kolozsvári Szent Mihály-templomban, ami a város egyik ikonikus épületének számít, de eddig nem találtak kiemelkedő leleteket. A feltárás közben 700 éves oltárasztalt és értékes sírkövet találtak.
A régészeti munka közben előbukkant egy 700 éves oltárasztal, valamint megtalálták a templomnak szinte eredeti állapotában megőrződött északi kápolnáját és annak teljes belső kialakítását. A templom délnyugati sarkában rábukkantak a korai járószintre, valamint feltárták teljes szépségében a korábbi csigalépcsőnek az ajtaját is. Lupescu Radu régész, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem oktatója mutatta be a legújabb részleteket a Maszol stábjának.
A Szent Mihály-templom építéstörténete pedig a 14. századba nyúlik vissza, az első építési periódusban a szentélyt építették meg, az északi és déli oldalán egy-egy mellékszentéllyel, majd a nyugati részekkel folytatták.
A templom restaurálása 2018-ban kezdődött el, és ekkor indultak el a régészeti kutatások is. Három év alatt sikerült feltárni az egyes részeket, az utóbbi évben viszont inkább régészeti felügyeletet gyakoroltak, hiszen a felújítás a vége felé közeledik, emelte ki Lupescu Radu.
„Látványos részeit tártuk fel a templomnak, amelyekről korábban csak sejtésünk volt, de pontos adatokkal nem rendelkeztünk, hiszen tulajdonképpen a Szent Mihály-templomban sosem volt régészeti ásatás, tehát a templomot belülről csak most lehetett kutatni az elmúlt néhány évben”
– magyarázta. Hozzátette: a régészeti ásatás, kutatás az Erdélyi Történelmi Múzeum felügyelete alatt zajlik.
Read alsoA Szent Korona Habsburg hamisítás áldozata lett?
Eredeti állapotábanfennmaradt északi kápolna
Lupescu Radu úgy vélte, az eredmények közül mindenképpen kiemelendő az északi mellékszentélynek a feltárása, ahol tulajdonképpen megtalálták a templomnak szinte eredeti állapotában megőrződött északi kápolnáját és annak teljes belső kialakítását. A feltárás során előkerült a kápolna járószintje, ami kőlapokból van kirakva, és a hozzá igazodó faltagoló- és tartóelemeknek a lábazata is, amelyek korábban nem voltak láthatók.
„Ehhez a régi járószinthez igazodik a 700 éves oltárasztal is, amely azért fontos régészeti felfedezés, mivel nemcsak az oltárnak az alapozását találtuk meg, hanem a felépítményét is. Az oltárasztal előtt pedig látható a hozzá felvezető lépcsőfok is” – magyarázta a Maszolnak. Mivel a templomnak a járószintjét a 15. században megemelték, aminek az oka „nem egészen világos”, a lábazat már akkor a földbe került, és 500 évig ott is volt, a létezéséről sem tudott senki.
Látható lesz a nagyközönségnek
Az egyház azt a döntést hozta, hogy az északi és délnyugati kápolnát is bemutatja a nagyközönségnek, hiszen „annyira szenzációs belső térről van szó”, hogy ez elkerülhetetlen. Az északi kápolna liturgikus térként is funkcionálni fog, a délnyugatiban pedig keresztelő kápolnát fognak kialakítani, és visszaviszik a járószintet is, így láthatóvá válnak a lábazati elemek és a csigalépcső ajtaja is, írja a Maszol hírportál.