Ezek az EU legmagasabb felhőkarcolói – képek
Van egy olyan igencsak drága verseny, amelyben a méret a lényeg. Számos országban a nemzeti büszkeség egyik jelképe a felhőkarcoló(k), amelynek felépítéséhez nem csak rengeteg pénzre, de tudásra és innovációra is szükség van. Nézzük meg, hogy hol vannak az Európai Unió legmagasabb épületei, és csodáljuk meg a mérnöki munkákat, amivel ezeket felhúzták az égig.
Hivatalosan a felhőkarcoló elnevezést 150 méter feletti épületekre lehet használni, amiből jelenleg 86 van ez EU-ban. A pontos meghatározás szerint a tornyok és más építészeti részletek szerepelnek a hivatalos magasságban, az antennák árbocai azonban nem. Szintén érdekes, hogy csak a lakható épületeket rangsorolják, tehát nem tartozhatnak a felsorolásba a rádióoszlopok és -tornyok, a megfigyelő tornyok, a katedrálisok, a tornyok, a kémények és más magas építészeti építmények.
Varso Tower
Az EU legmagasabb épülete február 20-ig a frankfurti Commerzbank Tower (259 m) volt, ám azóta már a 310 méteres Varso Tower az aranyérmes.
És bár egész Európában “csak” a 6. óriás, előtte csupán orosz épületek vannak. 2017-ben kedzték el az építési munkálatokat, és várhatóan 2022-ben adják át a végleges formájában a Varso Tower-t, írta az Ocotogon. Az 53 emeletes irodaházban dolgozók kikapcsolódására is gondolt a londoni Foster+Partners tervezőcég, hiszen
egy 10 méteres belmagasságú parkosított belső udvar is rendelkezésre áll majd.
A természetes fény egyébként is meghatározó eleme a lengyelek büszkeségének, és így négy méter magas üvegfüggönyökön keresztül árad be a fény az épületbe. Természetesen az ország egyik megmodernebb és legzöldebb épülete is, ami alapvető elvárás volt már a kezdetek kezdetén.
A panorámaliftek 8m/s (28,8 km/h) sebességgel szállítják majd az idelátogatókat egyre magasabbra.
A nyilvános tetőteraszok 205 és 230 méter magasságból különleges látvány nyújt majd Varsóra.
A szintén csodálatos panorámát nyújtó étterem a 46. és a 48. szintek között kap helyet.
A Varso Towernek köszönhetően nem csupán egy új épülettel gazdagodik a lengyel főváros, hanem egy üzleti központtal és egy közösségi térrel, ahol üzletek, éttermek és irodák fogják színesíteni a várost.
Első és második: Commerzbank Tower
A Commerzbank Tower először 1997-ben került a lista legtetejére, de 2011-ben a londoni The Shard (309 m) letaszította onnan, viszont a Brexit kiütötte ebből a versenyből a brit versenyzőt, így 2020-ban újra a Commerzbank Tower vette át a vezetést. A fankfurti üzleti negyedben elhelyezkedő épület jelenleg a koreai Samsung tulajdona, és a 259 méteres magasságát még egy antennával megtoldva 300 métert is elérte.
Az épület Németország legnagyobb épülete, sőt, megépülését követően 6 évig Európa legnagyobb felhőkarcolója volt, aztán a moszkvai Győzelem Palotája (Триумф-Палас/Triumph Palace) fölékerekedett.
Ki a rangidős?
Az EU legmagasabb épületek csatájában a varsói Kultúra és Tudomány Palotája (237 m) a rangidős, hiszen 1955-ben adták át. Ekkor még nem az EU, hanem a szocialista blokk büszkesége volt, így ha szigorúan vesszük, akkor a párizsi Tour Montparnasse (209 m) a legidősebb, ami 1972-től van használatban, és majdnem 40 éven keresztül volt Franciország egyeduralkodója.
Városok szerint
Az EU 86 felhőkarcolója közül a legtöbb Párizsban található, összesen 21, de Frankfurt 17-tel szorosan követi, és Varsó sem szégyenkezhet a 11 óriásával.
Emeltek szerint
Érdekesség, hogy az amúgy magassági rekorder Varso Tower csupán a 11.helyezett az emeletek száma szerint.
Itt a frankfurti Messeturm a győztes a 64 emeletével,
míg a szomszédságunkban lévő 60 enmeletes DC Towers az ezüstérmes, a már említett Tour Montparnasse viszi a harmadik helyet.
Hozzánk legközelebbi felhőkarcoló
A velünk szomszédos országok közül csak Bécs került fel a listára, de ők hárommal is: a már említett 220 méter magas DC Towers, az 50 emelettel rendelkező Millennium Tower (202 m) és a Hochhaus Neue Donau, ami pedig éppen megcsípte a 150 méteres határt.
Magyar felhőkarcoló?
A legismertebb városok között számon tartott Budapest ebben a tekintetben nem rúg labdában, mivel bár számos világhírű épületünk van, az a régmúltból maradt ránk, és a legmodernebb technikát igénylő felhőkarcolók építésében nem vagyunk az élmezőnyben.
A MOL Campus lesz a “magyar felhőkarcoló”, azonban a 120 méteres magasságával csak toronyháznak lehet hivatalosan nevezni.
Az EU számos városában kialakítottak egy-egy üzleti negyedet, ahol a város összképét nem rontva sorba fel lehet húzni a felhőkarcolókat. Budpaest nem volt ilyen szerencsés, így a belváros látványát rontják a magassági korlátot betartó üvegépületek, amelyek nem illeszkednek szervesen a város összképébe, de mégis engedélyt kaptak hely és innovatív elképzelés hiányában, de ez majd egy másik cikk témája lesz.
itt tudod támogatni az oldalunkat
Érdemes elolvasni
Olyan újszülött galaxist találtak, amely nagyon hasonlít a Tejútrendszerre
Eddig teljesen ismeretlen növényfaj maradványait fedezték fel
Egy vad tanulmány szerint az emberiség 900 ezer évvel ezelőtt majdnem örökre eltűnt
Aranyból készült nyelveket találtak ókori egyiptomi múmiákban
Olasz város van Magyarország közepén?
9 ezer éve kísérti az emberiséget a szifilisz, most pedig végre kiderülhetett, honnan származik