Januárban kitörhet az orosz-ukrán háború

Legalábbis ezt állítja egy amerikai kormánytisztviselőre hivatkozva a The Washington Post.

Az elmúlt hetekben minden eddiginél fagyosabb volt a diplomáciai viszony a két ország között, ami hamarosan tettekben is megmutatkozhat. Az Egyesült Államok hírszerzése szerint az évek óta egyre súlyosabbá váló helyzet heteken belül szó szerint is robbanhat.

Állítólag a CIA birtokába jutott az orosz katonai offenzíva terve, eszerint

175.000 fős hadsereggel kezdenék meg a támadást.

A régóta tartó csapatmozgásokat mindenesetre a műholdfelvételek is megerősítik, ám biztosat ezekből nem lehet tudni. Tény viszont, hogy Moszkva egyre erősebb nyomás alatt tartja Kijevet, folyamatos a dezinformációs és az elektronikai hadviselés a szomszédok között.

Ukrajna épp a napokban kért katonai segítséget a NATO-tól, azt szeretnék, ha a szövetség növelné jelenlétét a térségben. Véleményük szerint ha

hadihajókat vezényelnének a Fekete-tengerre,

illetve növelnék a felderítő repüléseket a határ mentén, az „erős jelzés” lenne az orosz fél felé. A beavatkozás már csak azért sem lehetetlen, mert a 2014-es krími háború óta jelentős, harckészültségben lévő NATO-csapatok állomásoznak mind Lengyelország, mind a három balti állam területén.

Súlyosbítja a helyzetet Belarusz ténykedése is, az oroszbarát állam által támogatott migrációs nyomás egyre nagyobb veszéllyel fenyeget a lengyel határon, ami egyben az Európia Unió keleti határa is. A diktatórikus módszerekkel kormányzó Lukasenka mindenben együttműködik Vlagyimir Putyinnal, nemrégiben

közös hadgyakorlaton is részt vettek.

Kérdés, hogy egy esetleges fegyveres konfliktusba mennyire avatkoznának bele, de valószínűleg minden lehetséges eszközzel Oroszországot segítenék.

Az újonnan megalakuló német kormány leendő külügyminisztere a napokban ejtett szót az oroszok elleni szankciók szigorításáról, melyről az alábbi cikkünkben olvashat:

Érdemes elolvasniNémetország nem lesz ott a téli olimpián?