6 éven belül felépülhet az első holdbázis

Hasonlóan a múlt század 60-as és 70-es éveihez, manapság is egyre inkább kiéleződik az űrverseny. Azok az országok, akik akkoriban egymásnak feszülve elsőként léptek ki a légkörből, majd mind távolabbra jutva meghódították a Holdat most ismét visszatérnének égi kísérőnk felszínére.

Az Amerikai Egyesült Államok űrkutatási hivatala, a NASA néhány éve jelentette be, hogy leporolja a régi terveket és ismét nagyszabású küldetést terveznek.

Elképzelésük szerint 2025-ben szeretnének élő emberes missziót küldeni a Holdra,

melynek az előkészületei gőzerővel folynak.

Az expedíciót számos nehézség hátráltatja, mint a világjárvány és az ennek okán kialakult gazdasági nehézségek, de a projekt ettől függetlenül halad. Mindeközben a régi ellenfél, Oroszország is felpörgette a saját űrprogramját és Kínával összeállva ők is ambiciózus koncepciót dédelgetnek:

2027-ben felállítanák az első, egyelőre még élő személyzet nélküli holdbázist.

A szóban forgó Csang-o-8 névre hallgató küldetés terve nem új keletű, ám eddig a céldátum 2035 volt, ezt módosították most 8 évvel korábbi időpontra. A megszületése pillanatában még csupán egy kisebb volumenű tudományos felfedezőútnak indult, mely során többek között az égitest talaját vizsgálták volna és bár a bázis építése is szerepelt az ütemtervben, de jóval később.

Ha a két nagyhatalom erőforrásaikat egyesítve valóban megvalósítják a kitűzött célt, az azt jelentené, hogy az oroszok és a kínaiak lennének az elsők, akik állandó építménnyel rendelkeznek a Holdon.

Ez azért lehet érdekes, mert a Hold területének felosztása egy ideje éles viták kereszttüzében áll.

Több ország elfogadta és tartja magára nézve kötelező érvényűnek az Artemisz-egyezményt, mely az égitest jövőbeni hasznosításának alapjait fekteti le, többek között annak földrajzi vonatkozásában.

A dokumentumokban lefektetettek szerint a különböző országok és magáncégek kijelölnék a saját „felségterületeiket”, ám Kína és Oroszország mindeddig elzárkózott az egyezmény hitelesítésétől.