A klímaváltozásnak már érezhető hatása van Magyarországon

Az elmúlt 120 évben harmadával csökkent hazánkban a fagyos napok száma – derült ki a Másfélfok oldalon olvasható cikkből. Szabó Péter, az OMSZ éghajlatkutatója és Pongrácz Rita, az ELTE meteorológiai tanszékének munkatársa jegyzi az írást, melyben többek között az is olvasható, hogy ez miért nem jó és milyen hatásai lehetnek már akár a közeli jövőben.

A két szakember szerint ez a tendencia nem áll meg, az itthoni éghajlat továbbra is melegedni fog, aminek nagyon komoly következményei lehetnek.

A globális felmelegedés napjaink egyik legégetőbb problémája, melynek következményei beláthatatlanok, a ma ismert világunk és életmódunk összeomlásával fenyeget. A fosszilis tüzelőanyagok, a benzin- és dízelmotorok mértéktelen használata, a mezőgazdaság fenntarthatatlan volta,

azaz több emberi tevékenység együttesen akkora sebet ejtettek Földünk érzékeny ökoszisztémáján,

ami több nemzetközi szaktekintély véleménye szerint visszafordíthatatlan.

Ennek magyarországi hatásait elemezte a szerzőpáros, melyből világosan látszik, hogy ha nem változtatunk sürgősen az eddigi gyakorlaton, akkor a helyzet romlani fog, mégpedig gyorsuló ütemben.

Mint kifejtették, 12 évtized alatt 120-ról 80 alá csökkent a fagyos napok száma, azaz amikor a napi minimumhőmérséklet 0 fok alatt van.

Az előrejelzés szerint ez tízévenként akár további 5 nappal is csökkenhet, ami alapvetően írja majd át Magyarország éghajlatát.

Hatása rövid időn belül mindenki számára érezhető lesz, óriási kár érheti a mezőgazdaságot és az energiafogyasztás növekedésével is járhat, mert bár az enyhébb teleknek köszönhetően a fűtési igény csökken, a melegebb nyarak miatt a hűtési igény nő.

A magasabb átlaghőmérséklet kedvez a kártevők elszaporodásának is, így a terméshozam csökken. A melegedés minden valószínűség szerint az ország középső részén lesz a legjellemzőbb, éppen ott, ahol a szántóföldek húzódnak, így még inkább veszélyesebb a hazai növénytermesztésre.

A kutatók felhívták a figyelmet, hogy ezek a negatív jóslatok hátterében bizonyíthatóan az emberiség által gerjesztett folyamatok állnak és mindent meg kell tennünk ezek mérséklésére.

A világ vezető hatalmai épp a közelmúltban, a novemberben tartott glasgow-i klímacsúcson foglalkoztak a kérdéssel, ahol bár sikerült néhány ponton dűlőre jutni, jórészt kompromisszumos megoldások születtek. Továbbra sem világos, hogy a fő szennyező országok kormányai milyen módon mérséklik majd szén-dioxid-kibocsátásukat, mert ígéretek ugyan vannak, konkrét megvalósítást ezidáig még nem nagyon láttunk.

Érdemes elolvasniHiába a szép szavak és a magasztos célok: megállíthatatlanul nő a karbonkibocsátás