Kelet-Közép-Európa: a csehek, lengyelek, magyarok és a románok is a régióba terveznek utazni a közeljövőben
A vártnál kisebb hatást gyakorolt a koronavírus-járvány az utazási preferenciák változására és a szálláshelyek keresletére – derült ki a Szallas Group és a Nielsen IQ friss kutatásából. A felmérés szerint a belföldi utazások eredményei minden eddigit túlszárnyaltak Magyarországon, Csehországban, Romániában, Lengyelországban és Horvátországban is. A következő 3-4 évben felerősödnek a kelet-közép-európai régiós nemzetközi utazások.
Belföldi turisztikai rekordok születtek tavaly a kelet-közép-európai régióban, ráadásul a folytatás is biztató: a kiszabadulási vágytól vezérelve a magyarok, a lengyelek és a csehek kétharmada, míg a románok csaknem háromnegyede jelezte, hogy a következő években legalább annyit vagy többet utazna, mint a járvány előtti időszakban.
„A kutatási adatok arra is rávilágítottak, hogy a kelet-közép-európai régiós nemzetközi utazások a következő 3-4 évben még inkább felerősödnek – magyarázta Szigetvári József, a Szallas Group vezérigazgatója. – Ennek legfőbb oka, hogy a távolabbi desztinációk irányába még hosszú ideig nem szándékoznak vagy nem tudnak tömegesen utazni a turisták.”
A Csehországból érkező utazók 64 százaléka tervezi, hogy 2022-ben legalább egy másik kelet-közép-európai országba utazik. Csaknem minden második román, magyar és lengyel vendég is megerősítette ezt a trendet. Amint Szigetvári József hozzátette, éppen ezért bővítik a regionális szálláskínálatukat és a kapcsolódó turisztikai látnivalók körét. Ahogy azt a Szallas Group és a Nielsen IQ piackutatása megerősítette, Horvátország a nyári vakációzók mágnesének tekinthető, ahová szinte mindenki szívesen utazna.
Csehország és Magyarország a tavaszi és őszi szezonban népszerűbb a városlátogatások és a gyógyturizmus terén, míg Lengyelország és Románia izgalmas kalandokat kínál a tél szerelmeseinek.
Azonos elvárások, eltérő preferenciák
A kutatás alapján tízből kilenc válaszadó szerint a pandémia miatt megváltozott utazói elvárások – mint az ingyenes és rugalmas lemondási feltételek, kiegészítő higiéniai szolgáltatások iránti igény – még évekig velünk maradnak. Csak a lengyelek bizonyultak kissé szkeptikusnak azt illetően, hogy a szállásadókra „kényszerített” rugalmas kondíciók, elsősorban az ingyenes lemondási politika, vajon mennyire lesznek hosszú távon életképesek.
A felmérés eredményei azt is megerősítették, hogy
a regionális utazók foglalási preferenciái viszonylag homogén mintázatúak.
Az éjszakánkénti ár és a szállás elhelyezkedése a legtöbb országban a foglalási döntéseket meghatározó 3 legfontosabb tényező között szerepelt. A magyar belföldi utazóknál a félpanziós ellátás, a cseheknél a parkolási lehetőség szerepel az első helyen. Náluk a wellness-szolgáltatás is a legfontosabb preferenciák között van, míg a románoknál és a lengyeleknél ez nem jelenik meg.
A digitális szállásfoglalási szokások is erősödnek: a románok és a magyarok kétharmada, illetve majdnem minden második cseh és lengyel válaszadó is online szállásfoglaló oldalon hajtja végre a foglalását.
