25.261 embertől kért bocsánatot a szlovén államfő

Borut Pahor pénteken bocsánatot kért attól a 25.671 személytől, akiket harminc évvel ezelőtt Szlovéniában töröltek az állandó lakosok nyilvántartásából, és ezzel megfosztották őket jogi státuszuktól – közölte a szlovén köszszolgálati televízió.

Az elnök egyértelműen kijelentette, hogy az érintett személyek – köztük 5360 kiskorú – törlése az állandó lakosok nyilvántartásából “önkényes, igazságtalan, törvénytelen, alkotmányellenes és diszkriminatív cselekedet volt, és sértette az emberi jogokat”. Pahor elnézést kért minden “hibáért és szenvedésért”, amelyet okoztak nekik.

Az államfő szerint a hibás eljárás megfosztotta az embereket a munkához, az egészségügyi és szociális ellátáshoz, valamint a felsőoktatáshoz és a lakásvásárláshoz való joguktól.

Hozzátette: sokakat kiutasítottak az országból, amivel családokat szakítottak szét.

Szavai szerint voltak köztük olyanok is, akik megbetegedtek és meghaltak, mielőtt egészségügyi ellátáshoz jutottak volna.

Az elnök hangsúlyozta: a jogállamiságot és az emberi jogokat nem lehet magától értetődőnek tekinteni, folyamatosan figyelni kell rájuk, és küzdeni kell értük. “Állandó és közös aggodalmunk az, hogy ilyesmi soha többé ne fordulhasson elő” – húzta alá.

Szlovénia 1991. június 25-én elsőként kiáltotta ki függetlenségét, amely Jugoszlávián belül háborúhoz vezetett, és elindította a kommunista szövetségi állam szétesését. Szlovéniának akkor kétmillió lakosa volt, tíz százalékuk, közel 200 ezer ember más jugoszláv szövetségi tagállam állampolgáraként élt az országban.

1992-ben, a külföldiekről szóló törvény hatálybalépését követően a szlovén hatóságok törölték az állandó lakosok nyilvántartásából azokat a személyeket, akiknek nem volt szlovén állampolgárságuk.

Mindezt anélkül, hogy értesítették volna az érintetteket a státuszukban történt változásról, így ők egyik napról a másikra hontalanokká váltak. Megsemmisítették útlevelüket, személyi igazolványukat, és többeket az országból is kiutasítottak.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 2012-ben hozott döntést egy csoportos per ügyében, megállapította, hogy Szlovénia több ponton is megsértette az Emberi Jogok Európai Egyezményét, és arra kötelezte Ljubljanát, hogy dolgozzon ki jóvátételi tervet.

A szlovén parlament végül 2013-ban fogadta el az erre vonatkozó jogszabályt.

Irfan Besirovic, a Törölt Aktivisták Civil Kezdeményezése nevű szervezet vezetője üdvözölte Pahor bocsánatkérését, de arra figyelmeztetett, hogy még mindig nem sikerült minden igazságtalanságot kiküszöbölni és sokan továbbra is megfelelő státusz nélkül élnek Szlovéniában.

Úgy vélte: bár a bocsánatkéréssel elismerte az állam a jogfosztottság következményeit, ez azonban szerinte nem győzelem, noha személy szerint ő erkölcsi győzelemként tekint a bocsánatkérésre.

Source: MTI