A sok háborút látott nógrádi vár falai közt barangoltunk

Ha hétvégi kirándulásról van szó, gyakran a Nógrád környéki térség ugrik be először, ami a fővárosból viszonylag gyorsan elérhető. Ha egy helyet kell megneveznünk a tájegységből, akkor az nagy eséllyel Hollókő lesz, de a megye többi része is igazi értékeket rejt. A régió mind természeti, mind épített műemlékeit érdemes felkeresni, rövidebb, vagy akár hosszabb időtartamban is.

Az olaszbástya, Fotó: Mayer Jácint

A statisztikákban Nógrád, mint a legtöbb erdővel rendelkező megye jelenik meg. Ha a középkori várak tekintetében is lenne KSH adat, valószínűleg ott is az első megyék közt volna a helye, hiszen területén tizenegy műemlék vár vagy erődítés található, és ezen kívül még több mint ötven különböző korú vár, várhely, erődítés szerepel a régészek nyilvántartásában. A középkori végvárrendszer számos hangulatos látnivalóról gondoskodott a mai kor turistáinak: Szécsény, Salgó, Hollókő, Buják, Drégely, Szanda, Nógrád vára vagy a már a határ túloldalán lévő somoskői -, divényi -, füleki -, vagy a megújult Gács vára mind megannyi izgalmas kirándulás.

Télvégi Nógrád, Fotó: Magyar Várarchívum Alapítvány

A történelmi Nógrád vármegye a központjáról, Nógrád váráról kapta a nevét. Elsőként a 12. század elején említik, bár vélhetően Szent István hozta létre. A trianoni békeszerződés után a vármegye az északi részét (területének 42%-át) elveszítette, mai határai az 1950-es megyerendezés során alakultak ki. A régi tradicionális megyeszékhelyet Balassagyarmatról Salgótarjánba helyezték, így a határral szétszakított terület az új központ létrehozása után immáron teljesen megváltozott adottsággal rendelkezett, egyfajta peremterületté vált Magyarországon, és az ország elszegényedett régiói közé csúszott.

A belső vár, Fotó: Mayer Jácint

A nógrádi vár terephez igazodó, szabálytalan ovális formát mutat. A ma is impozáns megjelenésű erősség magját a fennsík magasabb északi, 30×50 m-es részét elfoglaló belső vár alkotja.

Körbástya, Fotó: Mayer Jácint

A várat 1527-től felváltva birtokolták Szapolyai János és I. Ferdinánd hívei. 1544-ben őrsége nem várta be az oszmán csapatok nagyobb túlerővel érkező támadását és ellenállás nélkül elmenekült. Az első hódoltság 1594. március 10-én ért véget: a 15 éves háború hadmozdulatainak keretében háromnapos ostrom után Pálffy Miklós és Mátyás főherceg csapatai foglalták vissza az erősséget, melyet aztán oszmán részről több sikertelen visszaszerzési kísérlet követett. Bocskai István és Bethlen Gábor csapatai is elfoglalták (1605– 1606, illetve 1619 –1622 között), de a békeszerződések értelmében mindkét alkalommal visszakerült a Magyar Királysághoz, és ismételt török próbálkozások következtek. Az ezeket követő sokkal jelentősebb 1663-as nagyobb háborúban 27 napos ellenállás után adták fel védői a török és a velük szövetséges erdélyi hadaknak. Az ostromról fontos forrás a híres Evlija Cselebi beszámolója, ugyanis abban a szerző személyesen is részt vett. A vár visszafoglalására 1683–1684-ben több kísérlet is történt, de egyik sem járt sikerrel. Végül 1685-ben, az erősség lőportornyának, valószínűleg baleset következtében történő felrobbanását követően, a török őrség harc nélkül kiürítette.

A kapu, Fotó: Mayer Jácint

Utolsó török parancsnoka a híres Csonka(kezű) bég, a bosnyák származású török vitéz, Mehmed Colak volt. Ő Buda ostrománál esik Lotharingiai Károly seregének fogságába, és később keresztény hitre tér. Az immáron már Czunkenberg Lipót Savoyai Jenő huszártisztjeként részt vesz az 1704-es franciák ellen vívott hadmozdulatokban. A Csonka bégről németesített nevű Czunkenberg Thököly idejétől kezdve magyar körökben is kedvelt: minden haderőnek kemény katonája volt, ezzel pedig sokat tett népszerűségéért.

Érdemes elolvasniA Tenkes kapitányának mítoszvilága – Siklóson jártunk

A Rákóczi-szabadságharc idején, 1709-ben kuruc döntés születik Nógrád várának lerombolásáról, és az innentől funkció nélkül maradt, teljesen romos épület 1710-től az enyészet, valamint a lakossági elbontás martalékává válik.

Forrás: Nógrád megye várai az őskortól a kuruc korig, Nógrád Vár és településerődítés,

Tomka Gábor: Nógrád vára