Mikor lép be Magyarország az eurózónába?

Nem túl gyakran hallhatunk arról, hogy Magyarország mikor fog belépni az eurózónába. Szerintem az igazi kérdés nem is az időpont, hanem inkább az, hogy egyáltalán belépünk-e.

Mit kell teljesíteni az eurózóna tagsághoz?

Az eurózónába való belépéshez és bent maradáshoz 4 dologra van szükség:

1. Az infláció maximum 1,5%-al haladhatja meg a 3 legalacsonyabb inflációval rendelkező tagállam átlagát
2. Az ország ellen nem folyhat túlzottdeficit-eljárás
3. Az árstabilitást tekintve maximum 2%-al haladhatják meg a legjobban teljesítő tagállamokat
4. Legalább 2 évig részt kell venni az európai árfolyam-mechanizmusban, túlzott árfolyamingadozások nélkül

A jelenlegi gazdasági helyzetben nem hiszem, hogy reális lenne az euró bevezetésén gondolkodni.

A fent említett 4 pontból csak a 2.-at tudjuk jelenleg teljesíteni. A több mint 8%-os inflációnk bőven meghaladja nemcsak a 3 legalacsonyabb inflációval rendelkező országok átlagát (4,4% februárban), de még az uniós átlagot is. És ne felejtsük el, hogy nálunk továbbra is érvényben van az üzemanyag, illetve egyes élelmiszerek ársapkája.

Az forint árfolyama egyre csak romlik, az orosz-ukrán háború kirobbanásakor még a 400 forintot is elérte.A elmúlt pár hétben azért összeszedte magát a forint és beállt 370-es szintre. Sőt, pár napig még ez alá is csökkent. Sajnos ez az állapot azonban nem tartott sokáig. A pár nappal ezelőtt bejelentett jogállamisági eljárás, melyet az Európai Unió indított Magyarország ellen, megint megütötte a forintot.

A COVID elleni védekezést nagyon magas eladósodottsággal kezelte a kormány, melynek hosszú távon meg lesz a hatása.

Ehhez jön még a választások előtti kiköltekezés (adóvisszatérítés, nyugdíjasok juttatásai stb.), az üzemanyag és egyes termékek ársapkája, valamint a rezsicsökkentés. Ez utóbbi intézkedések költségeit részben a vállalkozók fizetik meg, de a maradék részt a költségvetésnek – végeredményben az adófizetőknek – kell fedezni.

A költségvetés nem túl rózsás helyzetén is javítani kell, vagyis a kormánynak forrást kell találni a tátongó lyukakra.

A korábbiakhoz hasonlóan a problémákra várhatóan nem közvetlen lakossági intézkedésekkel adják meg a választ, hanem keresnek pár szektort, melyekben különadó bevezetésével, vagy a jelenlegi megemelésével teremtik elő a hiányzó forrást. Gondolok itt a kiskereskedelmi láncokra, melyek nemrég már szóba kerültek, mint lehetséges célpontok. https://www.portfolio.hu/uzlet/20220407/nekimegy-a-kulfoldi-kiskerlancoknak-a-kormany-megis-mi-lesz-ebbol-538061

A kormány mozgásterét tovább korlátozhatja az esetleges gazdasági visszaesés vagy stagnálás, mely a magas inflációval és gyenge árfolyammal együtt veszélyt jelent. Erről részletesen itt írtunk: Infláció és stagfláció

Van rá esély, hogy pár éven belül lecseréljük a forintot euróra?

Az előbb felsorolt gazdasági problémákra nincs gyorsan működő, rövidtávú megoldás. Önmagában az államadósság mértéke akkora, hogy attól nem lehet gyorsan megszabadulni. Ehhez itt van még az orosz-ukrán válság is, mely nem tűnik úgy, hogy gyorsan megoldódna, valamint a gazdaság többi problémája sem fog eltűnni egyik napról a másikra.

Ráadásul a most felálló kormánynak az idővel is harcolnia kell, mert ugyan távolinak tűnik a következő választás, de az idő gyorsan telik. A népszerűtlen intézkedések mély nyomokat hagynak az emberekben, ezért célszerű minél hamarabb meghozni azokat, hogy a következő választásokra a lakosság már “elfelejtse”, hogy össze kellett húzni a nadrágszíjat.

Kizárt, hogy ezek után még bevállalják az euró bevezetésének negatív hatásait is.

Attól a pillanattól ugyanis, hogy euróval fizetünk forint helyett, az árak is euróban lesznek! A fizetések viszont biztos nem fogják teljes mértékben lekövetni az árak változását.

Egyébként is jól látható, hogy a jelenlegi kormány nem akarja és szerintem hosszú ideig nem is fogja bevezetni az eurót. Nem csupán az előbb felsorolt gazdasági okok, vagy népszerűtlen intézkedések miatt. Ez szimplán politikai döntés.

Az euró bevezetése olyan nagymértékű mozgásszabadság csökkenéssel járna, amit – az elmúlt 12 év kormányzása alapján – az Orbán Viktor vezette kormány nem fog engedni.

Az euró bevezetése például azt is jelentené, hogy az ország monetáris politikáját nem a Magyar Nemzeti Bank, hanem az Európai Központi Bank határozza meg. El tudja azt bárki is képzelni, hogy az EKB mondja meg Orbán Viktornak, hogy mit tehet?
A nemrég indított jogállamisági eljárás, illetve a jövőbeli esetleges más eljárások tovább csökkentik annak az esélyét, hogy az elkövetkező pár évben elkezdődjön a felkészülés az eurózónába való belépésre.