Ezért lövik ki sorra az orosz tankokat

A lerobbant lövegtornyú orosz tankok az egyik jele annak, hogy Oroszország Ukrajna elleni inváziója nem a tervek szerint halad.

Feltételezések szerint több száz orosz harckocsi semmisült meg Moszkva offenzívájának kezdete óta, Ben Wallace brit védelmi miniszter hétfőn becslése szerint eddig nagyjából 580-at veszítettek.

De Moszkva problémái túlmutatnak azon tankok számán, amelyeket eddig kilőttek. A csatatereken készült képek azt mutatják, hogy az orosz tankoknak változatlanul van egy olyan hibájuk,

amelyről a nyugati hadseregek már évtizedek óta tudtak és amit “doboz-hatásnak” neveznek.

Harcászati szakértők szerint Moszkvának látnia kellett volna, hogy ez komoly problémákat fog okozni a háború során.

A probléma a harckocsik lőszereinek tárolásával kapcsolatos. A modern nyugati tankokkal ellentétben az oroszok egyszerre több lövedéket is hordoznak a tornyokban. Ez rendkívül sebezhetővé teszi őket, mivel még egy közvetett találat is olyan láncreakciót indíthat el, amely felrobbantja a teljes, akár 40 lövedékből álló lőszerraktárukat.

Az így létrejövő lökéshullám elegendő lehet ahhoz, hogy a harckocsi tornyát akár egy kétszintes épület magasságáig is felrepítse.

“Amit az orosz tankoknál tapasztalunk, az tervezési hiba” – mondta Sam Bendett, a Center for a New American Security orosz tanulmányi programjának tanácsadója.

“Minden sikeres találat begyújtja a lőszert és a torony szó szerint felrobban.”

A hiba azt jelenti, hogy a harckocsi legénysége – általában két ember a toronyban, egy harmadik pedig vezet – egy jól irányzott lövés ellen igazából teljesen védtelen – mondta Nicholas Drummond szárazföldi hadviselésre szakosodott védelmi ipari elemző, a brit hadsereg egykori tisztje.

“Ha nem szállsz ki az első másodpercen belül, akkor elégsz, mint a pirítós.”

Drummond szerint a felrobbanó lőszerek gondot okoznak az Oroszország által Ukrajnában használt páncélozott járművek szinte mindegyikénél. Példaként hozta fel a BMD-4-es gyalogsági harcjárművet, amely jellemzően legfeljebb háromtagú legénységgel rendelkezik és további öt katona szállítására képes. Azt mondta, hogy a BMD-4 egy “mobil koporsó” volt, amely “egyszerűen megsemmisült”, ha egy rakéta eltalálta.

Az 1991-es kuvaiti és 2003-as Öböl-háború idején jöttek rá erre a problémára, amikor az iraki hadsereg orosz gyártmányú T-72-es tankjainak nagy része ugyanerre a sorsra jutott – a páncéltörő rakéták egyszerűen leszakították a lövegtornyaikat.

Drummond szerint Oroszország nem vonta le a megfelelő következtetéseket az iraki háborúból, következésképpen Ukrajnában lévő harckocsijánál hasonló hibák tapasztalhatóak.

Amikor a T-90-es sorozat – a T-72 utódja – 1992-ben szolgálatba állt, páncélzatát továbbfejlesztették, de fegyverrendszere hasonló maradt az elődjéhez, így ugyanolyan sebezhetővé vált – mondta Drummond.

A T-80, egy másik orosz harckocsi, amely részt vesz az ukrajnai invázióban, ugyanilyen fegyverzettel rendelkezik.

Az is igaz azonban, hogy van néhány előnye is az ilyen típusú lövegtoronynak. Bendett elmondta, hogy Oroszország azért választotta ezt a rendszert, hogy helyet takarítson meg és alacsonyabb profilt adjon a tankoknak, így nehezebb eltalálni őket a csatában.

A nyugati hadvezetés azonban tanult a T-72-esek iraki sorsából.

“(A nyugati katonák) mind megtanulták az Öböl-háborúból, és abból, hogy az alatt az idő alatt hány elpusztult tankot láttak, hogy részekre kell osztani a lőszert” – mondta Drummond.

Rámutatott az amerikai hadsereg Stryker gyalogsági harcjárműveire, amelyeket az első iraki háború után fejlesztettek ki.

“Annak a tornya nincs összeköttetésben a személyzeti fülkével és az összes lőszer a torony belsejében van” – mondta.

“Tehát ha a löveg találatot és lerobbant, a legénység továbbra is biztonságban van. Ez egy nagyon okos terv.”

Egy másik harckocsi, az USA és néhány szövetséges haderő által használt M1 Abrams, más módon oldja meg a kérdést. Itt egy különálló, lezárt rekeszben tárolják a lövedékeket, amiből egyesével veszi ki a legénység egyik tagja a lőszert.

A rekesz ajtaját a katona kinyitja és zárja a tank minden egyes lövése alkalmával, ami azt jelenti, hogy ha a tankot eltalálják, a lövegtoronyban csupán maximum egy lövedék lehet.

“A pontos találat károsíthatja a tankot, de nem feltétlenül öli meg a legénységet” – mondta Bendett.

Drummond pedig azt mondta, hogy a nyugati katonák által használt lövedékek néha csak lángra kapnak a beérkező rakéták által keltett nagy hő hatására, de nem robbannak fel.

Nem könnyű megmondani, hogy hány orosz tankot semmisítettek meg Ukrajnában. Az Oryx nyílt forráskódú hírszerzési megfigyelő webhely április 28-án azt közölte, hogy legalább 300 orosz harckocsit semmisítettek meg, további 279 pedig vagy megsérült, vagy hátrahagyták, vagy elfogták.

Az oldal azonban csak azokat az eseteket számolja, ahol vizuális bizonyítékok is vannak, így az orosz veszteségek sokkal nagyobbak lehetnek.